Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)
AZ ÚJKŐKORI LELŐHELY ÉRTÉKELÉSE 165 deres és mezőkre osztott minta is, amellyel mindig a vékonyfalú, kisméretű edényeket díszítették. 8 6 A Kompolt-Kistér lelőhelyen feltárt újkőkori objektumok közül különösen sok Tiszadobi jellegzetességet magán viselő edénytöredék származik a következőkből: 13. („figurális" mintázatú csésze, pontsoros minta); 26.-99. (lyuksor a perem alatt, bikónikus-szögletesedő hasú edény, kiöntőcsöves edény, apró bütykök, hengeres nyakú, lécbordadíszes fazék); 126. (5-ös vonalköteg, csepp alakú beszurkálásos vonaldísz); 125. (cikk-cakk -ill. lépcsőmintás csésze, csepp alakú beszurkált vonalak, pontozott vonalakból álló kötegek, bikónikus-szögletesedő hasú edény, körökből álló minta, négy apró bütyök); 131. (lyuksor a perem alatt, mezőkre osztott, lépcsős minta); 251. (apró bütykök, íves csupor, beszurkált pontokból álló sorok); 140. (beszurkált sorok, mezőkre osztott lépcsős minta); 249.-287. (bikónikus-szögletesedő hasú edény, cikk-cakk-minta); 294. (beszurkált soros minta, kiöntőcsöves edény). Annak ellenére, hogy a Bükki-kultúra elterjedési területének legdélibb határán, ha ugyan nem azon is kívül fekszik a lelőhely, a Tiszadobi mellett a legtöbb jellegzetes edénytöredék éppen ide sorolható. 8 7 A Bükki edényformák közül talán a legjellegzetesebb, a finom, kis csupor és csésze, a kis, kettőskónikus (festéktartó) edény, a gömbös, behúzott szájú, bomba alakú edények mind-mind a kompolti leletanyagban is erőteljes arányban jelennek meg. Ugyanígy Kompoltra is jellemző azon típusok hiánya, amely a Bükki-kultúrában eltűnik, pl. a csőtalpas edényé. Az Bükki leletekre jellemző a festett edények csekély száma is: Kompolton is ez volt a helyzet, 15 festett töredék több, mint hétezer átvizsgált cserép közül kevésnek mondható. A Bükki mintakincs közül nem találjuk meg a fejlett, klasszikus, (Bükk II.)-mintákat, ellenben igen gyakoriak a korai Bükki edényekre jellemző hálós, spirális, lépcsős, meanderes, cikkcakk-alakú, mezőkre osztott mintázatú edénykék. Több olyan „kapus" minta is akad a kompolti leletek között, amelyek már a Tiszadobi-csoportban is megjelennek, de igazán jellemzővé a korai Bükki-csoportban válnak, hogy azután továbbfejlesztett változatuk a klasszikus bükki mintakincs legszebb motívumát adja. 8 8 A Kompolt 14. lelőhelyen feltárt újkőkori objektumok közül különösen sok Bükki jellegzetességet magán viselő edénytöredék származik a következőkből: 13. (pontsoros minta, bomba alakú edény); 26.-99. (lyuksor a perem alatt, lécbordadíszes hengeres szájú fazék); 94. (sűrű vonalköteg); 98.-232. (sűrű vonalköteg); 123. (spirális, mezőkre osztott minta); 125. (kis bikónikus csésze, festéktartó edény, mezőre osztott minta, mészbetét, lyuksor a perem alatt); 131. (tölcséres fazék, lyuksor a perem alatt); 140. (mezőkre osztott, lépcsős minta); 249.-287. (félkörös, hálós, „kapus" minta, mezőkre osztott, térkitöltő minta); 294. („kapus", mezőkre osztott, félkörös, térkitöltő minta, mészbetét). A Szilmegi csoport talán a legkevésbé ismert késő AVK területi csoport. Kalicz N. és Makkay J. mindössze öt lelőhelyet soroltak ide 1977-ben, 8 9 azóta eddig mindössze egy nagyobb, ásatásból származó leletközlés látott napvilágot. 9 0 (D. Matuz E. cikkében még néhány kisebb, nem ásatásból származó szilmegi leletegyüttesről is említést tesz.) A csoport elterjedési területe a Mátra-hegység, Eger környéke és a Felső Tiszavidék. Ezek alapján azt várhatnánk, hogy, mivel a Füzesabonyhoz és a Tarna folyóhoz közel eső Kompolt szilmegi magterületen fekszik, leletanyagában domináns szerepet töltenek be a szilmegi típusok. Mint látni fogjuk, nem ez a helyzet. A kompolti leletek között a legkevesebb a szilmegi jellegű kerámia, és az sem mind bizonyosan szilmegi, tekintve, hogy jellegzetességeinek egy rész a Szakáiháti csoportra is jellemző, amely szintén jelen van a kompolti leletanyagban. A Szilmegi csoportot a többi kései AVKcsoporttól a díszítéssel kapcsolatban inkább egy negatív megkülönböztetés jellemzi: nem ismeri a vonaldíszítést. Edényfelületén egyenletes a barna polírozás, amelyet néhol belülről kinyomott hólyagos dudor, vagy az edényfalra feltett rendszertelen, rövid lécbordadíszek egészítenek ki. A behúzott szájú fazekak, kisebb tálak teljes felületét boríthatja körömcsípéses
