Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)
162 BÁNFFY E. elégednie a spondylus gyöngyök agyagból készült másolatával. 2. A tengerikagyló-ékszerekkel is jelzett társadalmi rang kétféle lehet: vagy az ékszert viselő maga érdemelte ki tetteivel a rangját, vagy beleszületett egyfajta kiváltságos helyzetbe. A vonaldíszes körön belül előfordul, hogy gyereksírba tettek spondylust. 7 9 Kompolton a három spondylus-melléklettel ellátott sír közül az egyikben nem maradtak meg a csontok (286. sír); a másik esetében korra vagy nemre utalás nincs a leírásban (254. sír) - de a harmadik sírt (54. sír) - egyértelműen kisgyerek temetkezőhelyének határozta meg az ásató. így az a szerencsés eset adódik, hogy egy nyilvánvalóan csupán töredékesen feltárt telep és temető esetében arra a kérdésre is választ kaphatunk, hogy vajon volt-e már öröklődő, veleszületett társadalmi rang a telepen. Igen, volt. 2.4. Kagyló-ékszerek A spondylus kagylóból készült ékszerek jelentősége mellett eltörpül, de meg kell említeni, hogy két olyan édesvízi kagyló-lelet is származik az ásatásból, amelyet valószínűleg amulettként, nyakba akasztva, esetleg haj díszként viseltek. A két, töredékesen megmaradt édesvízi kagylót kb. két mm szélesen perforálták (125. obj., 14. tábla 1). 2.5. Csonttárgyak A kompolti 14. lelőhelyen előkerült csontból készült eszközök mennyiségüket tekintve ugyan nem különösebben jelentősek, mégis akad e tárgyak között néhány ritka, figyelemreméltó darab. Agancsból készült eszközt nem találtunk. A 125. obj.-ból származó három eszköz másmás funkciót láthatott el: a 14. tábla 5 alatt közölt, bordacsontból készült, átfúrt eszközön kopásnyomok látszanak: valószínűleg simításra, csiszolásra, esetleg az edények felületének felfényezésére, polírozására is használhatták. Ugyanebből az objektumból egy hegyes csontár is származik, amelynek üreges vége arra utal, hogy valamilyen nyélbe fogathatták, hogy nagyobb erőt lehessen kifejteni vele. így pl. bőr átlyukasztására is alkalmassá válhatott (14. tábla 4). Ezekhez hasonlatos két csontár a 126. obj.-ból (75. tábla 2). Egy másik csonteszköz vége letörött, így nem tudjuk, hegyesre csiszolták-e vagy pedig lekerekített végű eszközként használták (14. tábla 3). Bizonyosan árnak használtak azonban egy szarvasmarha bordacsontjából készített, igen hegyesre csiszolt tárgyat. Az eszköz belseje szivacsos (249-287. obj.: 75. tábla 7). A 294. obj.-ból származó csonteszköz azonban bizonyosan tompa végű. Ennek inkább az oldalán voltak használatra utaló nyomok: esetleg más eszközök csiszolására használhatták (13. tábla 6) A 130. obj.-ból származó, hegyes végű csontszerszámot felül átlyukasztották (13. tábla 7). Emiatt a tárgyat tűként értelmezhetjük: a lyuk méreténél fogva alkalmas lehetett nemcsak a gyapjúfonal, de a vékony bőrszíj befűzésére is. Az előző lelethez hasonlóan hegyes végű másik csontszerszám felső része hiányzik, ezért nem tudni, át volt-e lyukasztva (13. tábla 4). Minden valószínűséggel tű volt az a két, kisméretű bordacsontból készült eszköz darabja is, amely a 44. obj.-ból származik (75. tábla 5). Nem kizárható, hogy a hegyes végű csonteszközöket az edényfal égetés előtti vonalas díszítésére is használhatták. 8 0 Természetesen minél hegyesebb volt az eszköz vége, annál keskenyebb, finomabb mintát lehetett karcolni vele. A Kompolt 14. lelőhelyen előkerült bekarcolt díszű edények egy részében igen hegyes végű csontár lehetett szükséges! A három legérdekesebb, sajátságos csonteszköz a kompolti leletek közül: két nagyméretű, patás állat bordacsontjából készült spatula töredéke (121. obj.: 75. tábla 3 és 140. obj. 22. számú leírás), amely egyedül bizonyítja ennek az AVK-ban gyakori tárgytípusnak a telepen való jelenlétét, és egy juh vagy kecske combcsontjából faragott pengefoglalat (94. obj.: 75. tábla 4). Hihetőleg kőeszköz foglalata lehetett, erre utalnak az eszköz belsejében megfigyelhető kifényesedett kopásnyomok, amelyeket keményebb anyag,