Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)

160 BÁNFFY E. Hasonlóan vélekedik M. Gimbutas is, aki „horns of consecration"-ábrázolásnak tartja e lelettípust.

6

0 Magam a Vinca-kultúra hatását hangsúlyoznám ezekben az ábrázolásokban. A Vinca B-időszakban bizonyítható az erőteljes, észak felé irányuló kulturális hatás, amely elsősorban a kései vonaldíszes, Zselizi, Sopot-Bicske-kultúrához tartozó leleteken figyelhető meg.

6

1 A Vinca-kultúra figurális ábrázolásai között számos és jelentős a stilizált, kétfejű állatot ábrázoló tárgyak száma.

6

2 Ezek között számos olyan, különösen stilizált módon megformált tárgy akad, ahol a kettős állatfej két kis kúp vagy bütyök formájában jelenik meg, egészen hasonlóan a kompolti lelet „szarvacskáihoz".

63 Gyakori ez a tárgytípus a Vinca-kultúra bánáti, erdélyi területén is.

6

4 Mindezen analógiák alapján megalapozottnak tartom azt a feltevést, hogy a kompolti lelet is ilyen, déli hatásokat tükröző, stilizált kettős állatfejes fedőfogantyú lehet.

6

5 2.3. Spondylus A Kompolt-kistéri lelőhely egyik legnagyobb jelentőségét a relatíve sok és méreteiben is jelentős spondylus-lelet adja. A nyolc napvilágra került sír közül három tartalmazott ilyen, tengeri kagylóból készült ékszer-mellékletet. Kettőben hengeres gyöngyök, a harmadikban pedig két hasonló gyöngy mellett egy egész kagylótestből készült korongos csüngő is előkerült, felső részén két átfúrással. Az újkőkori sírokat sajnos nemcsak a mai munkagépek, hanem a lelőhelyen később megtelepült bronzkori és népvándorláskori beásások is alaposan megbolygatták, ezért nem lehetett megfigyelni a spondylus-leletek pontos síron belüli helyét. A csüngős sírban egyáltalán nem maradtak meg a csontok, noha a normális méretű sírgödör mindenképpen arra utal, hogy eredetileg valódi, csontvázas temetkezés lehetett. A település széle mentén, de azon kívül elhelyezkedő sírok közül azok, amelyek a településtől északkeleti irányba, attól távolabb esnek, nem tartalmaztak spondylus-mellékletet. A kagyló-ékszerek mindegyike abból a sírcsoportból származott, amely a telep északnyugati széle mentén helyezkedik el. Anélkül, hogy ebből az elrendezésből messzemenő következtetést akarnék levonni, megjegyzendőnek tartom, hogy ezek a temetkezések a település fő tájolási irányába esnek, azt is lehetne mondani, hogy arrafelé néztek a házak, oda vezetett a rekonstruálható ösvény is. Talán nem véletlen, hogy éppen ezekbe a sírokba helyeztek spondylusékszereket. A spondylus-ékszerek típusukat tekintve egyértelműen a korábbi, tehát a vonaldíszes körön belüli horizonthoz tartoznak: mind a hengeres gyöngyök (12. tábla 17-23), mind az átfúrt csüngő (12. tábla 24) ide sorolható.

6

6 M. Séfériades szerint a spondylus kagylót alig megmunkálva, rózsaszínű szegélyét kissé talán felfényezve, de kagyló alakjában importálták a Kárpát-medence újkőkori lakói.

6

7 Míg a hengeres gyöngy általánosan elterjedt volt mind településeken, mind sírokban, a felső részén kettősen átfúrt korongos csüngő pedig Séfériades szerint elsősorban a Bükki-kultúrára jellemző.

6

8 A sok Bükki és bükki jellegű kerámia jelenléte a kompolti telepen alátámaszthatja ezt a megállapítást. Az utóbbi években a kutatók figyelme mintha különös intenzitással fordult volna a spondylus felé. C. Renfrew és társai 1970-ben megjelent természettudományos munkája

6

9, valamint Willms 1985-ben megjelent összefoglaló közlése után is

7

0 több olyan kutató akadt, aki éveket szentelt, illetve még ma is szentel ennek a kérdésnek. A spondylus eredetét illetően eltérnek a vélemények; a terjedés útvonalának, a spondylus-áru jelentőségének kérdésében azonban megegyeznek. M. Séfériades a spondylus gaederopus fő újkőkori élőhelyének a meleg Egei-tengeri partokat tartja.

7

1 Véleménye szerint innen vitték az értékes kagylót a - már a korai neolitikumban is létező - Vardar-Morava folyók völgyében húzódó kereskedelmi útvonalon, illetve ettől keletre a Struma-Marica völgyön át

7

2 H. Todorova érvei szerint a legtöbb spondylus kagyló élőhelye az akkoriban sokkal alacsonyabb vízszintű és melegebb vizű Feke-