Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)

AZ ÚJKŐKORI LELŐHELY ÉRTÉKELÉSE 155 során használt tárgyakban. Mindez azonban mégsem elegendő indok. Az újkőkori településeken ugyanis a már „elhasznált", tehát valamilyen ritus során már szerepet kapott, kis agyagtárgyakat sokszor közönséges hulladékgödrökben, gondosan elhelyezve, néha szándékosan összetörve vagy pedig egyszerűen csak oda behajítva, a háztartási hulladékkal elvegyítve találni.

1

5 Márpedig a kompolti neolitikus hulladékgödrök csak elenyészően kevés ilyen leletet tartalmaztak. A kérdést alaposabban vizsgálva azonban már nem olyan meglepő a kultikus leletek csekélyebb száma. A Kárpát-medence korai neolitikumában, a Körös- és a Starcevokultúrák bővelkedtek a kultikus leletekben: a nöt ábrázoló idolok, az ember- vagy madár alakú edények és nem utolsó sorban a kis, háromvagy négyszögletű agyag oltárok mind számukat, mind kidolgozásukat tekintve igen jelentősek.

1

6 A középső neolitikumban viszont - a hatalmas kiterjedésű vonaldíszes kultúrkör egészét tekintve - abszolút értékben is csökken a kultikus leletek száma, és területileg is egyenlőtlenné válik e leletek megoszlása. Egy-egy főleg a nyugati vonaldíszes körhöz tartozó - lelőhelyen igen sok nőt ábrázoló szobrocska, idol kerül elő, az ábrázolások realisztikusabbak és gyakran díszítik e leleteket „fenyőág"-mintával vagy más, hasonló bekarcolással.

1

7 Az Alföldi Vonaldíszes kultúrában viszont a kultikus leletek csekélyebb, a kora neolitikus állapothoz képest különösen csökkenő száma a jellemző. Ezen belül is nem annyira az idolok, mint inkább ember alakú edények alkotják a figurális ábrázolások zömét. Az anthropomorfnak tekinthető edényeken belül is akadnak azonban különbségek a kora neolitikum hasonló leleteihez képest. Míg pl. a Körös-kultúrában valóban nőalakot formázó edények ismeretesek,

1

8 addig a Szatmár II-kultúrától, vagyis a korai AVK-tól kezdődően túlsúlyba kerülnek azok az edények, amelyeknek anthropomorf (vagy éppen zoomorf) jellegét az adja, hogy az egyébként közönséges edényen valamilyen figurális applikáció: emberarcos vagy állatfejes, kezet vagy lábat ábrázoló fogantyú, esetleg ilyen relief található. A kutatás akkori, és sok tekintetben még jelenleginek is nevezhető állását híven tükrözi az egyetlen AVK-monográfia, Kalicz N. és Makkay J. könyve. Ebben összesen két ép idol, és alig néhány idoltöredék szerepel - 505 ismertetett vonaldíszes lelőhelyről!

1

9 Hasonló arányokat tükröznek az O. Höckmann által összegyűjtött adatok a vonaldíszes kultúrák kultikus tárgyainak összességéről.

2

0 Az ún. oltárkák, miniatűr bútorok tekintetében is hasonló jelenséget figyelhetünk meg, bár itt a középső neolitikumban megfigyelhető csökkenés nem olyan szembetűnő, és a tárgytípusok sem különböznek számottevően a Körös-Starcevo-kultúra hasonló leleteitől. Inkább azt lehet mondani, hogy kisebb átalakulással, de itt folytatódik a kora neolit hagyomány, és hozzátehetjük, hogy vonaldíszes közvetítéssel tovább öröklődik ez a késő neolitikus Tiszai, Lengyeli-kultúrák életében is.

2

1 A jelenlegi kutatási helyzet azonban minden bizonnyal nem alkalmas végleges következtetések levonására. Csak egy példa az AVK kutatástörténetéből, amelyből látnivaló, hogy a kialakult nézetek egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltozhatnak: Az AVK legkorábbi, ún. Szatmár II-fázisának településeiről ezideig keveset tudtunk, és ez a kultikus leletekre is érvényes volt. Nemrégiben azonban ugyanaz az M3-as autópályaprogram, amelynek során a kompolti lelőhely is napvilágra került, két Szatmár II-korú település feltárását is lehetővé tette. A Füzesabony-Gubakúton és a Mezőkövesd - (Szentistván) - Mocsolyás lelőhelyen előkerült igen nagyszámú, kultikusnak tekinthető kislelet, ezek között is főként állatfigurák, ún. „kentaur"-szobrocskák, gyökeresen megváltoztatták a korai vonaldíszes plasztikáról alkotott eddigi képet!

2

2 Az AVK legkésőbbi fázisával kapcsolatban nagy az esély, hogy hasonlóan alakul a helyzet. A már említett, 1977ben megjelent monográfiában

2

3 még csupán igen kevés lelőhely leletanyaga párhuzamosítható a Kompolt 14. lelőhely leleteivel, azok is általában kisebb ásatások, terepbejárások, szondázások eredményei, és az azóta eltelt húsz év sem hozott lényeges változást ebben. 1994-ben a nagy felületen végzett ásatások fel-