Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)

156 BÁNFFY E. színre hoztak egy valószínűleg igen nagy kiter­jedésű települést ebből a fázisból, amelynek feltárt 59 objektuma csupán a telep szélének tartható. Nem kizárható tehát, hogy - elsősor­ban ismét az autópálya nyomvonalán haladó újabb feltárások - néhány éven belül gyökere­sen átalakítják a kései vonaldíszes kultúrák kultikus életéről szerzett mai tudásunkat. 2.2.4.1. Idol A lelőhelyről sem ép idol, sem fejet is ábrázoló idoltöredék nem került elő. Az „idol" (tehát a gyakrabban nőt ábrázoló, ritkábban nem nélkü­li, egészen kivételes esetben férfit ábrázoló ke­rek, plasztikus alkotás 2 4) kategóriájába csupán három, végtagot ábrázoló töredék sorolható. Idol részének kell tekintenünk egy, a 26.­99. obj.-ból származó, emberi lábat ábrázoló tö­redéket (3. tábla 5). Jellegzetessége, hogy a láb nem botszerűen végződik, hanem az emberi lábfejet viszonylag élethűen formázza meg. Ha­sonló ábrázolások nem teljesen ismeretlenek AVK környezetben, különösen Északkelet-Ma­gyarországon nem, mint azt két hasonló lelet bi­zonyítja: az egyik Mádról, a másik Tolcsva­Olaszliszka lelőhelyről ismert, mindkét helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. 25 Egy korai, Szatmár II-fázisból származó ha­sonló idollábon (Tiszacsege-Homokgödör lelő­helyről) még a lábujjakat is feltüntették. 2 6 A másik, emberi lábként értelmezhető töre­dék a 294. obj.-ból került elő (72. tábla 7), és megformálása alapján a sematikusabb, botszerű láb-ábrázolásokkal rokonítható. A tömör, henge­res végtag valószínűleg jobb láb lehetett, és - bár arányokról nehéz beszélni e kevéssé naturaliszti­kusan megformált típus esetében - nagysága alapján az idol magassága 15 és 20 cm közé tehe­tő. Ez feltűnően nagyméretű szobor lenne az ed­dig AVK környezetből származó eddig ismert idolokhoz képest. Ezt a típust csak további hason­ló, új leletek alapján lehet majd tovább elemezni. A harmadik töredék nem lábat, hanem behajított emberi kart formáz (294. obj., 72. tábla 4). Ilyen hengeres, könyökben hajlított töredéket közöl Kalicz N. és Makkay J. Mis­kolc-repülőtérről, amely valószínűleg a Tisza­dobi-csoportba tartozik. 2 7 A szerzők azonban megjegyzik, hogy ebben (és még néhány más lábtöredék esetében) nem tudják eldönteni, hogy azok idol vagy anthropomorf edény részei-e. 2 8 E kar-ábrázolásnál maradva, magam mindenképpen úgy foglalnék állást, hogy idol­hoz, és nem emberalakú edényhez tartozhatott. Igaz ugyan, hogy a vizsgált területről egyelőre nem került elő behajlított karú, ép idol, azon­ban a töredékes idolok esetében (Edelény­Borsod, Tiszabezdéd-Servápa) a hiányzó kar akár hajlított is lehetett. 2 9 Az ilyen kar-ábrázo­lások lehetőségét erősíti, hogy a magyarorszá­gi középső neolitikum végefelé erősödő déli, a Vinca-kultúra területéről származó, megújuló hatások érték a kései vonaldíszes települése­ket. A Vinca-kultúra hosszú időszakának min­den fázisában az egyik fő idoltípus a behajított karú volt. 3 0 A Vinca-hatások meglétét minden, e témával foglalkozó kutató bizonyítottnak lát­ja mind a Dunántúlon, a kottafejes-Sopot-kul­túrák elterjedési területén, mind pedig az Al­földön, közvetlenebbül természetesen a déli, Körös-Maros vidéken kialakult Szakálháti­kultúrában, de közvetetten az északi vonaldí­szes területeken is. 3 1 O. Höckmann a vonaldí­szes kör kultikus leleteinek részletes elemzésé­ben szintén elkülöníti a fiatalabb vonaldíszes időszakot, amelyet szerinte éppen az erőteljes déli, vincai hatások jellemeznek. 3 2 Ervelésem második része az emberalakú edények felől közelíti meg a kérdést. Anthropo­morf edényt ép formában eddig két helyről is­merünk az AVK területén, mindkettő a kart csak szimbolikusan jeleníti meg. 3 3 Ez a hagyomány jelentkezik a Szakálháti-kultúra nagyszámú és jellegzetes emberalakú edényeinek karformálá­sában is: a testhez szorított, csökevényes karo­kon néhol spondylus karperec (természetesen agyagból készült) mása látható. 3 4 Az anthropo­morfnak tartható edények egy másik csoportjá­nál felfelé tartott emberkéz-ábrázolással talál­kozunk, mint pl. az alább ismertetendő kom­polti példa esetében. Ez a hagyomány is folyta­tódik a Szakáiháti anthropomorf edények egy másik csoportjában, 3 5 ahol a feltartott, ujjakkal is tagolt kéz-ábrázolás - mint az imádkozó,

Next

/
Thumbnails
Contents