Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
Az újkőkori lelőhely értékelése (Bánffy Eszter)
156 BÁNFFY E. színre hoztak egy valószínűleg igen nagy kiterjedésű települést ebből a fázisból, amelynek feltárt 59 objektuma csupán a telep szélének tartható. Nem kizárható tehát, hogy - elsősorban ismét az autópálya nyomvonalán haladó újabb feltárások - néhány éven belül gyökeresen átalakítják a kései vonaldíszes kultúrák kultikus életéről szerzett mai tudásunkat. 2.2.4.1. Idol A lelőhelyről sem ép idol, sem fejet is ábrázoló idoltöredék nem került elő. Az „idol" (tehát a gyakrabban nőt ábrázoló, ritkábban nem nélküli, egészen kivételes esetben férfit ábrázoló kerek, plasztikus alkotás 2 4) kategóriájába csupán három, végtagot ábrázoló töredék sorolható. Idol részének kell tekintenünk egy, a 26.99. obj.-ból származó, emberi lábat ábrázoló töredéket (3. tábla 5). Jellegzetessége, hogy a láb nem botszerűen végződik, hanem az emberi lábfejet viszonylag élethűen formázza meg. Hasonló ábrázolások nem teljesen ismeretlenek AVK környezetben, különösen Északkelet-Magyarországon nem, mint azt két hasonló lelet bizonyítja: az egyik Mádról, a másik TolcsvaOlaszliszka lelőhelyről ismert, mindkét helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. 25 Egy korai, Szatmár II-fázisból származó hasonló idollábon (Tiszacsege-Homokgödör lelőhelyről) még a lábujjakat is feltüntették. 2 6 A másik, emberi lábként értelmezhető töredék a 294. obj.-ból került elő (72. tábla 7), és megformálása alapján a sematikusabb, botszerű láb-ábrázolásokkal rokonítható. A tömör, hengeres végtag valószínűleg jobb láb lehetett, és - bár arányokról nehéz beszélni e kevéssé naturalisztikusan megformált típus esetében - nagysága alapján az idol magassága 15 és 20 cm közé tehető. Ez feltűnően nagyméretű szobor lenne az eddig AVK környezetből származó eddig ismert idolokhoz képest. Ezt a típust csak további hasonló, új leletek alapján lehet majd tovább elemezni. A harmadik töredék nem lábat, hanem behajított emberi kart formáz (294. obj., 72. tábla 4). Ilyen hengeres, könyökben hajlított töredéket közöl Kalicz N. és Makkay J. Miskolc-repülőtérről, amely valószínűleg a Tiszadobi-csoportba tartozik. 2 7 A szerzők azonban megjegyzik, hogy ebben (és még néhány más lábtöredék esetében) nem tudják eldönteni, hogy azok idol vagy anthropomorf edény részei-e. 2 8 E kar-ábrázolásnál maradva, magam mindenképpen úgy foglalnék állást, hogy idolhoz, és nem emberalakú edényhez tartozhatott. Igaz ugyan, hogy a vizsgált területről egyelőre nem került elő behajlított karú, ép idol, azonban a töredékes idolok esetében (EdelényBorsod, Tiszabezdéd-Servápa) a hiányzó kar akár hajlított is lehetett. 2 9 Az ilyen kar-ábrázolások lehetőségét erősíti, hogy a magyarországi középső neolitikum végefelé erősödő déli, a Vinca-kultúra területéről származó, megújuló hatások érték a kései vonaldíszes településeket. A Vinca-kultúra hosszú időszakának minden fázisában az egyik fő idoltípus a behajított karú volt. 3 0 A Vinca-hatások meglétét minden, e témával foglalkozó kutató bizonyítottnak látja mind a Dunántúlon, a kottafejes-Sopot-kultúrák elterjedési területén, mind pedig az Alföldön, közvetlenebbül természetesen a déli, Körös-Maros vidéken kialakult Szakálhátikultúrában, de közvetetten az északi vonaldíszes területeken is. 3 1 O. Höckmann a vonaldíszes kör kultikus leleteinek részletes elemzésében szintén elkülöníti a fiatalabb vonaldíszes időszakot, amelyet szerinte éppen az erőteljes déli, vincai hatások jellemeznek. 3 2 Ervelésem második része az emberalakú edények felől közelíti meg a kérdést. Anthropomorf edényt ép formában eddig két helyről ismerünk az AVK területén, mindkettő a kart csak szimbolikusan jeleníti meg. 3 3 Ez a hagyomány jelentkezik a Szakálháti-kultúra nagyszámú és jellegzetes emberalakú edényeinek karformálásában is: a testhez szorított, csökevényes karokon néhol spondylus karperec (természetesen agyagból készült) mása látható. 3 4 Az anthropomorfnak tartható edények egy másik csoportjánál felfelé tartott emberkéz-ábrázolással találkozunk, mint pl. az alább ismertetendő kompolti példa esetében. Ez a hagyomány is folytatódik a Szakáiháti anthropomorf edények egy másik csoportjában, 3 5 ahol a feltartott, ujjakkal is tagolt kéz-ábrázolás - mint az imádkozó,
