Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Kecskés Péter: Gyöngyöspata mezőváros történeti borkultúrája

filoxéravész (1885 után)

4 együttesen okozták a kétgenerációs gazdasági válságot. Gyöngyöspatának XX. századi alakulása most nem lehet témánk (sikeres szőlőrekonstrukciók és jelentős csemegeszőlőtermesztés), de a jelenkutatás és szociológia számára érdekes feladat regisztrálni és prognosztizálni a fejlődés irányát: Pata a megerősödő nagyközség vagy a kisvárossá alakulás felé halad? Mondandónk történeti néprajzi módszerű és adatbázisú.

5 A XVIII-XIX. századi Gyöngyöspatán a mezővárosi és falusi kultúra jegyei - nagymérvű tradicionalitás mellett - egyaránt kimutathatók. Minősítés kérdése, hogy ezt középkori mezővárosi kultúrán alapuló XIX. századi „parasztbarokk"-nak nevezzük-e? (Gazdasági monokultúra, kötött társadalmi struktúra, egyéníthető viseletegyüttes, nyelvsziget.) További összehasonlító részletkutatást igényel, hogy Gyöngyös és Pásztó között Pata mezővárosiassága milyen elemekkel jellemezhető, másik oldalról melyek voltak a kistájat összefogó, mezővárosi kohéziós erők a Mátraalján. E kérdéskör gazdaságtörténeti elemeit igyekszünk most összefoglalni.

6 Pata jelentőségét bizonyítja XI. századi Szent Péter temploma (Várhegy), románkori alapokon nyugvó gótikus plébániatemploma. Egyház- és közigazgatás-történeti tény, hogy a XII. századtól Mátraalja főesperességi kerületének székhelye, majd a török hódoltság időszakában a környék 23-28 helységének adóregisztráló központja volt.

7 Gyöngyös a környező falvak szőlőextraneitása (Bene, Sár, Sólymos, Püspöki) következtében, valamint a kereskedelmi útvo4 SUGÁR István 1966. 16-28. 3 A néprajzi terepmunka kéziratai: KECSKÉS Péter 1970, 1975 és 1990. 6 A szölőkultúrára vonatkozóan: KECSKÉS Péter 1967 és 1984. 7 GYÖRFFY György 1987. 123. és DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 212.