Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

B. Papp Györgyi: Heves város XVII-XVIII. századi betelepülésének vázlata

uralom kezdetét vette volna? „Magyarország... eléggé nyilvánvalóan bővében van mindazon dolgoknak, melyekről úgy tudják, hogy egyrészt az emberi élethez, másrészt a vagyongyűjtéshez szükségesek, földje fekete, zsíros, nedves, hiszen művelőinek nem nagy fáradsága nyomán bő termést hoz, talajjavításra a trágyázást sem a szántókon, sem a legelőkön nem ismerik (kivéve elenyészően kevés hegyes területet). A földek egyszer vagy kétszer sekélyen szántva s bevetve bő termést adnak búzából, gabonából és más vetemény ékből. " Gazdag ország képét tárja elénk a szerző, ahol a dús földek nagy népességet tartanak el. Ennek a lakosságnak az összetétele azonban már ekkor is változatos volt. Oláh Miklós így folytatja az ismertetést. „Egész. Magyarország napjainkban különféle nemzeteket foglal magába: magyarokat, németeket, cseheket, szlovákokat, horvátokat, szászokat, székelyeket, oláhokat, rácokat, kunokat, jászokat, ruténeket és végül már törököket; ezek mind egymástól eltérő nyelvet használnak, azon kívül, hogy néhány szavuknak a hosszú megszokás és kölcsönös kapcsolat miatt van valami hasonlósága és összecsengése." Ebben a soknemzetiségű, virágzó országban Heves város is a fénykorát élte. Kiváltságos vásártartási joggal rendelkezett, élénk volt gazdasági, politikai és társadalmi élete. A városban és a környéken élők biztonságérzetét pedig tovább növelhette a földvár, mely mint erődítmény funkcionált. A török hódoltság terjeszkedése azonban mind az ország, mind Heves fejlődésének a kontinuitását meggátolta, sőt visszavetette azt. Állandó veszélyben volt a város, mivel a Jászság felől, az Egerbe vezető útvonalon, a megye éléstárát képező gazdag, népes síkság középpontjában feküdt. Terményei, kövér gulyái fontos élelemforrást jelentettek a törökök számára is. A földvár pedig a portyázó ellenséggel szemben nyújtott védelmet. Ezen okokból kifolyólag kellett a városnak oly sokszor a törökök fegyverének áldozatául esnie. De akárhányszor is elpusztult Heves, lakói mindig újra visszatelepedtek és újjáépítették városukat.