Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)
Krupa András: Jeles napok a mátraaljai szlovákoknál
szőlőtermést. Ilyenkor füstöltek is a szőlőben (Ten zvikou zaf termés, ze zamrzhe, zebi Urban hezau, aj fiistöloval'í). Pünkösdkor - az ország északi sávjában, főként a Zemplénihegyvidéken és a Mátrában s a Dunántúlon élő szlovákok szép szokásához hasonlóan Domoszlón és Markazon megőrizték a kapuk, a kerítések zöld ágakkal (hojka) való díszítésének az emlékét. Legtöbb idézett szlovák vidéken - a mátrai szlovákok is - hársfaágakat, esetleg akácvirágot, bodzavirágot használtak fel, s a házat, az ereszt, ill. a szobabelsőt ékesítették fel. Az itteni mátraalji falvakban viszont juharágat tűztek fel. A kapukra - adataink szerint a szlovák-ruszin-magyar lakosságú Rudabányácskán raktak ágakat, de ők is hársfáról tördelték le. Szlovákia területén századunkban elsősorban a nyugat- és kelet-szlovákiai nagytájon gyakorolták a szokást, foltokban megtalálható más szlovák vidékeken is 17 . A mátraalji szlovákok ezt a szokásukat is magukkal hozhatták, bár sok helyen a magyarok is éltették 18 . Ez a szokásuk a 30-as évekig lehetett gyakorlatban. Az egyik hetven éves markazi adatközlőnket a nagyanyja küldte el a pünkösdi ágakért: Dones mi hojku. (Hozzál juhart.) Domoszlón a hojkát is eltették, s nagy villámláskor egy keveset tűzre vetettek belőle. A házak hojkával való díszítését ma azzal magyarázzák, hogy „<7 pünkösdöt jelentette, mer gyött a Szentlélek" A Szent Iván-napi (június 24.) tűzugrás emléke a palóc menyasszony-porkolás hatására a lakodalmon a kontyolást követően éjfélkor a menyasszonynak menyecskeruhában át kellett ugrania az udvaron vagy az úton égő tüzet: Mladuha misela preskocif, zebi nebou rontás na mladu zenu. (A menyasszonynak át kellett ugrania, nehogy rontás érje a fiatal asszonyt.) Mondták magyarul is: Megyünk menyasszonyt pörkölni. A nyári jeles napok közül Illésre (július 20.) vigyázni kellett, mert az e napi vihar széthordja a búzakereszteket (Domoszlón 17 Etnograficky atlas Slovenska, 1990. 80. 18 BÁLINT Sándor, 1976. 341-343., TÁTRAI Zsuzsanna, 1990. 181-182.
