Cs. Schwalm Edit szerk.: Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 10. Eger, 1994)

Horváth László: A Heves megyei kivándorlás kutatás főbb tanulságai

Horváth László A HEVES MEGYEI KIVÁNDORLÁS KUTATÁS FŐBB TANULSÁGAI A kivándorlás kutatása az újkori magyar társadalomtörténet egyik igen fontos részterülete. Az országos szintű adatokat feldolgozó nagy összefoglaló munkák már a '70-es évek végén elkészültek, s hamarosan napvilágot is láttak. 1980-ban Rácz István, majd Puskás Julianna -1982-ben -, jelenteti meg az országos tendenciákat tartalmazó kötetét. Azonban az egész régiót felölelő vizsgálatok és publikációk mellett, még 10—15 év elteltével is meglepően kevés az egy-egy megyére, vidékre vagy tájegységre, esetleg településre vonatkozó vizsgálat. Márpedig az összefoglaló munkák után most a regionális, illetve helyi szintű részletvizsgálatoknak kell előtérbe kerülni. Ismét Puskás Julianna kutatásait kell kiemelnem, aki a szamosszegi mikro analízisével a kistájak feldolgozásának klasszikus példáját nyújtotta. Az országos tendenciák feltérképezésekor ugyanis a részletek sokszor óhatatlanul a háttérbe szorulnak. Az elkerülhetetlen általánosítások során eltűnik az emigránsok „arca", a résztvevők személyes indítéka, kudarca vagy sikere. A sokszor egyéni életutakig, karrierekig vagy éppen bukásig lebontott vizsgálatok a „hogyan történt" izgalmas és tanulságos kérdésére is megadja a választ. A mikro vizsgálatok keretében én Heves megyében foglalkoztam, foglalkozhattam olyan részproblémákkal, mint a migráció mechanizmusa egy-egy községben, a pionírok szereplésének felettébb meghatározó volta, a családok, családi szervezetek hatása a migrációra. Az országos vizsgálatoknál nyilván finomabb, árnyaltabb elemzést készíthettem arról a világról is, ahonnan ezek a kivándorlók kiszakadnak. Az óhazái háttér kutatásával közelebb kerültem a kivándorlás gyakorlati mozgatórugóihoz. Az anyaggyűjtés az évek során az emigráció minden irányára és korszakára kiterjedt. Jelen beszámoló keretében mégis csak a mozgalom „klasszikus" korszakának - az első világháborúig terjedő időszaknak - mutatóival foglalkozom.