Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)

Szabó László: A palóc társadalomról

gatyára kötötte a kardot; azaz nem tudtak nemesi öltözetben járni, ám megvolt a paraszti viseletükhöz a fegyverviselési joguk. Ezekben a palócok lakta megyékben a birtoktalan nemesség az, amely később a parasztságnak azt a részét alkotja 1848 után, akinek van is birtoka, van is nemesi oklevele, tudja is igazolni a nemességét, de magának birtoka már nem hogy akkor, hanem már korábban sem volt jóformán. Ha most a nemességet és a jobbágyságot állítjuk egymás mellé a palócoknál - ez az ország nem minden részén van így, s ezt hangsúlyozom! - erre a vidékre a kettő állandó meghatározó jelenlétét jellemzőnek kell tartanunk. Tudjuk azt is, hogy ez nemcsak erre a vidékre jellemző. Vannak az országnak más hasonló társadalmi struktúrájú területei is (pl. Zala megye, a Bakony), azonban ha a palócságot környezethez viszonyítjuk, megkülönböztető jellemvonásként kell értékelnünk. Jóllehet 1848 eltörölte a nemesi jogokat, a társadalom e kettőssége máig érzékelhető. A nemességre kétféle mozgás és kapcsolatrendszer jellemző. Ott, ahol kizárólag nemesi közösség volt, vagy nemesek alkották a falvak népének nagyobb hányadát, ott saját maguk dolgoztak, jobbágyként művelték földjeiket, de voltak bizonyos előjogaik. Ha nem volt földjük, beálltak egy birtokoshoz, attól kaptak egy darab földet, annak lefizették érte a taxát, de az államnak, kincstárnak nem adóztak, mentesek voltak egyéb szolgáltatások alól is. Ha megnézzük az 1770-es úrbéri bevallásokat, akkor azt látjuk, hogy ilyen falvakban nincs jobbágya a legtöbb nemesnek, de nemesként van mégis feltüntetve az, akinek legalább egy zsellére van. Ott, ahol a településen csak 1-2 nemes család élt, kisebb birtok is volt (a palóc földön építészetileg ez már a falutól elkülönülő XVIIÍ. századi vagy XIX. század eleji kúria is jelzi), vagy egy-egy család esetleg több falunak is birtokosa, egészen más a társadalmi struktúra. A nemesek egészen másképpen viselkedtek. Nem befelé, hanem kifelé éltek. Kapcsolataik tágabb vidéket fogtak át s más falvak, vidékek nemesi családjaival tartottak fenn kapcsolatot. Hogy értsük miről van szó, egy példával világítom meg. A paraszti kultúra lokális kultúra. Ha valaki parádi, akkor parádi, ha valaki mátraderecskei, akkor mátraderecskei. A paraszti kultúrának, közösségnek nincs a másik falura komoly hatása szilárd belső