Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)

Bakó Ferenc: Újabb ismeretek a palócságról

vallon eredetű és mint annyi más folklór elemet, a felföldi végvárak övezetében vehették át a magyarok. A néphitben viszont éppen a keleti elemek dominálnak, mint a Holdat fogyasztó mitikus lény, a „markoláb" ismerete, amit a Nagyalföldre migrait palócok utódai is megőriztek. Hasonló eredetű a Göncöl-szekér palóc neve, a „Kincső-csillag" vagy a boszorkány alakváltozatai és viselkedése, pl. agancs fejviselete. A népdal és a néptánc Palócföldre jellemző vonásait nehezebb felismerni, ezeknek a folklór jelenségeknek a tájak és régiók között való gyakori vándorlása, kicserélődése miatt. A nagy mennyiségű dal-anyagból a kutatók 14-et választottak ki, amit a tájra jellemzőnek tekintettek. Ilyenek a „Ködellik a Mátra" és a „Lóra csikós, lóra" kezdetű dalok, hogy csak a legismertebbeket említsem. A kevésbé ismert néptáncok közül kiemelhető a lányok „karikázó"-ja és a legkedveltebb helyi verbunkos, a „Vasvári" is. Ötödik kritériumként a haza, a történelem, a nyelv és a népi kultúra közössége után összegezte még monográfiánk azokat az ismereteket, amelyek a nagytájon belül az etnikai összetartozásra, a palóc öntudatra vonatkoznak. Be kell vallani, hogy ezek az információk igen szegényesek, szűkebb körben a kérdést még nem vizsgálták, a megállapítások tehát esetleg vitathatók. Már az első tudományos közlemény - 1819-ben - rámutatott arra a társadalmi jelenségre, hogy a népi csoport tagjai nem vállalják szívesen a palóc nevet és a közvélemény, a köznyelv is csúfolódó, lenéző színezettel használja. Altalánosságban a közösségi tudat helyett egy nem összetartó, hanem elutasító jellegű, mondhatjuk negatív öntudatot lehet a népnél ez esetben találni, amelynek közismert érzelmi alapja van. Csak néhány kistájon nincs ez így, régen is inkább csak az értelmiség egy része vállalta, mint Szeder Fábián, az első tudományos közlemény szerzője, majd gróf Keglevich Miklós, akit kortársai „palóc király"-nak neveztek, vagy a jól ismert Mikszáth Kálmán, a múltszázadvég írófejedelme, a népszerű „nagy palóc". Egy furcsa, de természetes kettősséggel van itt dolgunk, aminek történelmi magyarázata, indoka kevésbé köztudott. Ez a nagy és tulajdonképpen dicső történelmi múlttal rendelkező csoport ön-