Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)
Bakó Ferenc: Újabb ismeretek a palócságról
egyik formája egyszerű, csak a tetején szerénykedik tésztából kialakított csillag és egyéb ornamens. A neve díszített „morvány". A másik az ennél nagyobb méretű és gazdagabban dekorált „örömkalács": pálcikákra erősített szalagokkal, gyertyával, esetleg több sorban ráaggatott mézeskalács bábokkal. Bizonyos archaikus szokáselemek tartósabban megmaradtak a palóc kultúrában, mint másutt. A menyasszonyi kalácsot ünnepélyesen osztják szét a vendégek között sok helyen még ma is; a nők alacsonyabbrendűségét fejezte ki az, hogy étkezésnél nem ülhettek le az asztalhoz, a férfiak mögött állva ettek; és ilyen a közös tálból evés, a „mártás" szokása, ami már inkább csak a folklórban, emlékként él. Egyes teherhordási módok és eszközök is konzerválódtak a palóc népi kultúrában. A hátrakötözött vászonlepedő, a „batyu" a Vág völgyétől Borsod megyéig használatos, a név pedig a magyarból került át egyes északi szláv nyelvekbe. A búcsús-, vagy „négylábú tarisznyát" csak a központi palóc tájon és annak közvetlen környékén viselték. A hátikosár fő elterjedési területe a Felföld és onnan a készítési pontokból került árusításra. Valószínű, hogy a középkori ércbányászatból jutott népi használatba. Tájunk népviseleteiről a monográfia nem tudott teljes, áttekintő képet adni, bár a téma sok etnikai jellegzetességet rejt magában. Ezen a téren jobban áll a szlovákiai palócság, amelynek hagyományos ruházatáról a „Hét" című folyóirat számos értékes leírást közöl. Hazai területről inkább a Nógrád és Pest megye északkeleti szélén lakó - utóbbi esetben már inkább csak palócosnak nevezhető - kistáji csoportok ruházatát tudtuk ismertetni. A téma gazdagságát jelzi, hogy egyedül Nógrád megyében kb. 20 önálló viseleti csoport különíthető el, de ruházatban legnagyobb eltérést a fökötők anyaga, formája, a szoknya hossza és az egyes darabok díszítésmódja jelenti. Ünnepi alkalmakhoz, népszokásokhoz kapcsolódik a menyasszonyi ágy és a sátorlepedő; ezek formája, díszítésmódja is változatos. Több sajátosság rejlik a népszokásokban és különösen a lakodalmi szokásrendben, de közülük csak a fontosabbakat emelem most ki. Elsőnek azt, hogy a szókincset kutatva, a témakörben olyan palóc műszavakat sikerült találni, amelyek kétharmada más-