Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Szántó Lóránt: Fejezetek Boldog község történetéből

FEJEZETEK BOLDOG KÖZSÉG TÖRTÉNETÉBŐL Szántó Lóránt Boldog községről Boldog község Hatvantól délre, attól 9 km-re fekszik a Zagyva és a G alga folyók közölt, Hevesben, Pest és Szolnok megye találkozásánál. A község területén öt-tíz méteres szintkülönbségek vannak. Tengerszint feletti magassága 112 és 125 m között váltakozik. A Tisza és a Zagyva szabályozása előtt mocsaras-lápos vadvízország vette körül a falunak helyet adó dombhátakat. A település az Alföld és az Északiközéphegység találkozásánál helyezkedik el. Ennek a kedvező fekvésnek köszönheti, hogy az őskortól napjainkig lakott terület volt. Gazdagságát ma is a víznek köszönheti, mert a község határában kifogyhatatlan öntözővizekhez lehet jutni a fúrott kutakból. Ez teszi lehetővé a kiváló minőségű paprika, káposzta, paradicsom és egyéb zöldségfélék termesztését, amely magas jövedelemhez juttatja a község lakosságát. A kedvező természeti adottságok - a jó ivóvíz, a nehezen megközelíthető, így könnyen védhető lakóhelyek; a vadbőség, a halászati lehetőség - már évezredekkel ezelőtt lehetővé tették az ember itteni letelepedését és megélhetését. A község történeti emlékei a magyar honfoglalásig A község területén a pliocén korszakban, az Északi-középhegység kialakulása után, a hegyekről lezúduló vizek töltötték fel hordalékkal. Erre a jégkorszak idején a szárazföld belseje felől fújó hideg szelek löszt