Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)
Cs. Schwalm Edit: Boldogi népszokások
vett neki selyemkendőt. Míg a fiatalasszony gyermekágyat feküdt, a keresztanya és a rokonság látta el ebéddel, kb. 2—3 héten keresztül. Legtöbbször és legtöbbet a keresztanya vitt. Általában háromszor, de ha módosabb volt, négyszer, ötször, vagy egy héten keresztül minden nap. Nem volt szigorúan megszabott rendje, hogy mikor mit vigyenek, de általában tyúkot vágtak, tyúklevest vittek egyik nap kiskockatésztával, másnap csigával. Utána kispatkót, kisrózsál, nagyrózsát sütöttek. Mindig adtak 11 liter bort is a komaasszonyos üvegbe. A komaasszony valamelyik rokona, általában egy fiatal lány, aki "nagy cifrán felkészülhetett" - vitte az ételt. A süteményt szépen hímzett kalácsoskendőbe kötötték. 15 Az utolsó alkalommal ketten mentek. Egyik vitte az ételt, másik a korozsmál: kb. négy méter gyolcs, egy-két méter hosszú, széles rózsás szalaggal átkötve. Ezt eltették, s mikor a gyerek nagyobb lett, megvarrták. A fiúnak inget, a lánynak pendelt készítettek, s "megemlegetlek, hogy keresztanyád vette". A rokonok beosztották egymás között, hogy ki mikor visz ételt a gyerekágyas asszonynak. Valamilyen levest, rétest vagy pampuskát és egy liter bort adtak általában. Most már nem készítik el az ételt, a tyúkot élve viszik. A keresztelőt a gyerek születése után egy héttel vagy az azt követő első ünnepen tartják. Régen kevés vendéget hívlak a keresztelőre vagy pniszlikra. Sokszor még a keresztapa sem volt ott, csak a keresztanya és a bábaasszony vagy a nagy asszonyka, nagyasszony, ő vitte a babát a templomba. A kisbabát selyemkendővel terítették le, s annak a tetejére még egy varrót kendőt tettek. Ma már nagyobb keresztelőt tartanak, sok vendéget hívnak. A fiatalasszony templomi beavatását kispniszliknak hívják. Az avatásra is elhívták a nagyasszonykát. A fiatalasszony ekkor feketébe öltözött (a keresztelőre színes szálikába és szoknyába, fodros kendőbe), s a kisbaba fejére is fekete kendőt terített. Otthon ekkor ünnepi ebédet főztek. Eljegyzés, lakodalom. A legismertebb szokások egyike, a néprajzi szakirodalomban számtalan publikáció ismert. A palócföldi lakodalmat Bakó Ferenc dolgozta fel egy kitűnő monográfiában, minden részletre kiterjedően. 16 Most nem kívánom végig kísérni a lakodalmi előkészületeket, valamint a lakodalom teljes menetét. Csak néhány jellemző elemet emelek ki a szokáskörből.
