Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Cs. Schwalm Edit: Boldogi népszokások

Általánosan ismert, hogy az esküvői ruha egyes darabjait a menyasszony készítette el a vőlegényének, illetve a vőlegény vette meg menyasszonyának. Boldogon a jegyinget adta a menyasszony. Ehhez jelképesen hozzájárult a vőlegény rokonsága, amikor az eljegyzéskor kevés pénzt adtak a menyasszonynak jegyruhára. A vőlegény lakkosszárú jegycsizmát csináltatott menyasszonyának. Az esküvő reggelén a vőlegény keresztanyja, a vőfély, két legény és két nyoszolyóasszony kíséretével elvitte a csizmát, s ekkor adta oda a jegyinget a menyasszony. Másik érdekes elem a lakodalmi kalácsok kérdése. Észak-Magyarországon különböző terminológiával, többféle funkciójú és formájú lakodalmi kaláccsal találkozunk. Boldogon is többféle változata van a lakodalomra sütött kalácsoknak. Nagyméretű, kerek, rácsozott roslélos kalácsot akasztottak a vőlegény kulacsára, és a lakodalmi vacsorához is ezt fogyasztották. Nagykalácsot - kb. 4-5 kg-os fonott kalácsot — vittek a meghívott rokon asszonyok a hátukon, fehér abroszba kötve. Ezeket a hívatlanok között osztották szét. A díszes menyasszonykalácsot a menyasszony keresztanyja készítteti cl ajándékba. Mindig (ma is) él a faluban olyan asszony, aki el tudja készíteni. (Most Bódi Józsefné Janota Terézia süti a nagy kalácsot és állítja össze a menyasszonykalácsot.) Alapja kb. 15-20 kg lisztből készült fonoltkalács, nagyon finom, mazsolával ízesített kalácstészlából. Ezt egy alacsony, asztalszerű, ráccsal körülvett kalácsos állványra tették. Korábban ruháskosárba helyezték. Erre hat vagy nyolc, színes papírral bevont rudat tettek, s körberakták sűrűn felfűzölt mézeskalácsokkal, kb. 300 darab kellett egy-egy kalácshoz (egy sor baba, egy sor szív, egy sor huszár, egy sor kard váltja egymást, középen egy nagy mézeskalácsszív, amibe néha a menyasszony és vőlegény fényképét teszik). Aljára és tetejére aranyozott és ezüstözött diót, tetejére papírrózsát, gömböt és gyertyát helyeztek. Az utóbbi néhány évben (1984 óta) a mézeskalácsok helyett sztaniolpapírba csomagolt csokoládét aggatnak a kalácsra, a fonottkalácsalap változatlan. Kikérése után a menyasszonyt elvezették a vőlegényes házhoz. Kb. két óra múlva követte őket a menyasszony meghívottaiből álló menet, a hérészesek, akikért a vőfély ment vissza. Ők vitték énekszóval a gyertyával kivilágított menyasszonykalácsot, valamint a tortákat, szintén gyertyával díszítve. Ezek a torták mákból, tökmagból, majd dióból készültek, amit égetett cukorral, pergelt cukorral kevertek össze. Különböző figurákat, legtöbbször kakast és páros galambot készítettek belőle. (Ujabban már