Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Cs. Schwalm Edit: Boldogi népszokások

Kivittük már a kiszit, Behoztuk a sódart! A kiszijárast a Gyöngyösbokréta együttese is feldolgozta színpadra, amit 1932-ben a rádió is közvetített, s Budapesten is bemutatták. A szokásról a Magyarság Néprajza is közöl fotót, valamint Volly István népijáték-feldolgozásaiban is szerepel. Bneckner Jenő az Ethnographiában közli.

10 A nagyhét az általános takarítás jegyében telt el: meszelés, tapasztás, festés. Egy évben kétszer csináltak ilyen nagytakarítást: ősszel, "beszondáskor" és tavasszal, húsvét előtt. A húsvéti locsolás és vendégeskedés nem tért el az általában ismert szokásoktól. A század elején még vízzel locsolták le a lányokat, elvitték őket a kúthoz, és vödörrel öntözték rájuk a vizet. Kedden a lányok következtek, s visszaadták a legényeknek a kiadós locsolást. A tavaszi ünnepkör egyik közismert szokása a májusfa-állílás. Az utóbbi évekig fennmaradt több Heves megyei faluban, bár sok változáson, átalakuláson ment keresztül. Részletesen Bakó Ferenc dolgozta fel egy nagyobb terjedelmű tanulmányban, s ebben a boldogi szokás leírása, változása is szerepel. A Magyarság Néprajzában fotó jelent meg róla.

11 A májfát régen (kb. a XX. század elején) a legény állította a szeretőjének. Az állíthatott csak, akinek legalább két éve volt már szeretője. A legény barátja segítségével vitte el a fát a leány házához. A lány az édesanyjával együtt díszítette fel: fejkendőt, gyöngyöt, szalagot tettek rá, valamint egy üveg bort. Amikor lebontották a fát, megitták a rajta lévő bort és mulattak a legény cimboráival. Néha még bandát is hívtak és táncoltak. Elmentek minden lányos házhoz, ahol májfa volt. Ezt a szokást is színpadra dolgozta a boldogi Gyöngyösbokréla.

12 A pünkösdikirályné-járás az 1900-as évek elején volt szokás Boldogon. De míg Észak-Magyarország más településein 8-12 éves kislányok csoportjai jártak házról házra, itt az eladólányok mentek pünkösdi rózsát köszönteni. Négy botra teltek föl egy piros-fehér mintás zseli kendőt, amit nógy lány fogott. Ez alatt a sátor alatt ment az ötödik leány, akinek a kezében egy csokor pünkösdi rózsa volt. Énekelve mentek végig az úton, közben csatlakozott hozzájuk a többi lány is. Nem mentek be minden ud-