Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Cs. Schwalm Edit: Boldogi népszokások

Betlehemesek az 1950-es években jártak utoljára a faluban. Legények, majd később gyerekek alkottak egy ötös betlehemes csoportot. (Öt szereplője volt a betlehemnek.) Ha a faluban nem alakult csoport, Jászfényszaruból jöttek át. A játékukért terményt, esetleg egy kis pénzt kaptak. A betlehemes játék szövegét, menetét már senki nem tudta elmondani. Aprószentek napján a község teheneit őrző pásztorok jártak házról házra. Ilyenkor tudakolták meg, hogy honnan hány tehenet fognak kiengedni tavasszal a közös legelőre. Egy kis vesszőcsomót vittek magukkal, amelyből a ház gazdasszonya egyet bal kézzel kihúzott, és ráütött vele a pásztorra. Néha a pásztor is megveregette ezzel a gyermekeket. Pénzt, kalácsot, bort adtak neki érte. A megvesszőzés célja az volt, hogy frissek legyenek az állatok. A pásztorok vesszőhordása az 1930as években szűnt meg. Az aprószentcki vesszőt eltelték az ágy mögé, s ha valamelyik gyerek rossz volt, megfenyegették: "majd kapsz az aprószentektől!" Karácsonytól vízkeresztig járlak köszönteni a háromkirályok vagy csillagázók. Maga a szokás a betlehemi játékokból vált ki, annak szerves része volt. A játék szereplője az újszülött kis Jézusnak ajándékot vivő három király: Gá ;pár, Menyhért és a bekormozott arcú szerecsen király, Boldizsár. Ruhájuk hosszú fehér ing, fejükön nagyméretű papírcsákó, szentképekkel teleragasztva. Mindhármójuknál vándorbot, a középső szereplő kezében csöngettyű, az egyik szélsőnél kirugtatható, ollós szerkezetű csillag. A boldogi háromkirályokról a Magyarság Néprajza III. kötetében is megjelent egy fotó. (A ruházatukat ez alapján írtam le.)

7 Bekopogtak a házakba, s megkérdezték, el szabad-e mondani a háromkirályokat. Igenlő válasz esetén elénekelték: Háromkirályok napja Országunk egy istápja. Dicsérjük énekekkel, Vigadozó versekkel. Szép jel és szép csillag Szép napunk támadt, szép napunk támadt.