Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Cs. Schwalm Edit: Boldogi népszokások

Hol vagy zsidók királya, Mert megjelent csillaga. Betlehemben találták, Kis Jézust körülállók. Szép jel és szép csillag Szép napunk támadt, szép napunk támadt. Királyok ajándékát, Aranyat, tömjént, mirhát, Vigyünk mi is Urunknak, Ártatlan Jézusunknak. Szép jel és szép csillag Szép napunk támadt, szép napunk támadt. (stb. még négy versszak van) Amikor az énekben ahhoz a. részhez értek, hogy Szép jel... a rugó végén lévő csillagot kiugratták. Dicsénessék a Jézus Krisztus! -- mondták az ének befejezésével. Ilyenkor kalácsot vagy néhány fillért kaptak a játékért.

8 Vízkeresztkor a megszentelt vízből mindenki vitt haza a templomból. A súlyos betegeket ebből a vízből itatták meg. Néha a beteg állatoknak is adtak belőle, hogy meggyógyuljanak. A naptári év legvidámabb időszaka, a mulatozások ideje a farsang. A farsang előtti hetet kövér hétnek, a csütörtököt kövér csütörtöknek nevezték. Ekkor húst (legtöbbször füstölt oldalast) sütöttek, pampuskál, herőkét, kisrózsát készítettek. Farsanghétfőn és kedden tartották a bálokat a falu kocsmáiban. A zenészeket a kocsmáros fogadta. (Rezesbandát vagy cigánybandát.) Hétfőn reggel 8-9 óra körül kezdődött a bál. A legények az ivóban vetlek 1—1 liter bort, aztán a zenekar kíséretével körbejárták a kocsmát és bementek a táncterembe. A legények versenyeztek, hogy ki hívja meg a bandát és a barátait ebédre. A faluban már beszélték: "Hallottad-c, hogy ki hajija el a bandát?" - azaz ki vendégeli meg. Előfordult, hogy a ház gazdája vagy gazdasszonya bezárta előttük a kaput. Ez nagy szégyennek számított, évekig emlegették. Ilyenkor, ha a szomszéd beengedte őket, s megkínálta ebéddel, mindenki azt dicsérte. Húshagyó kedden éjfélkor fejezték be a mulatozást. Másnap,