Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Szántó Lóránt: Fejezetek Boldog község történetéből

1934-ben már lovaskocsikkal szállították a boldogi "bogyeszpaprikát" a pesti piacokra. 1940-ben pedig már káposztát is termeltek. A száraz években azonban az ásott gödrök kiszáradtak. Ez késztette Csordás István gépészt, hogy egyszerű, házilag elkészíthető, kézzel hajtható kútfúró berendezést szerkesszen. Ezzel a ma is használatos kútfúróval 2—3 ember 1—2 nap alatt 10 m-nél is mélyebbre képes lefúrni, ahol bőséges talajvíz van az öntözésre a legszárazabb nyárban is. Mivel a község határa alatt a kedvező altalaj-viszonyok következtében már 5-6 méternél is kifogyhatatlan talajvíz van, egész nyáron 7--800 kút ontja a vizet az öntözött területekre, a fóliák alatt és kint a szántóföldeken. Ez az öntözéses gazdálkodás adja ma is Boldog község gazdagságát, jólétét. A község a két világháború között egyre gyarapodott, bár a nincstelen napszámosoknak, a kubikosoknak akkor sem volt könnyű az élete. A kubikosok az országot járták, sőt egyesek még külföldön is kubikoltak (Görögországban, Bulgáriában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában). Az itthon maradt asszonyok a Hatvány báró földjein voltak summások, napszámosok. Ezekben az években Bruckner Jenő főjegyző népművészeti fényképei nyomán figyeltek fel Budapesten a gyönyörű boldogi népviseletre. A boldogi önkéntes tűzoltócgyesülct 1925 júniusában a gödöllői tűzoltóversenyen tíz boldogi párt vonultatott fel népviseletben. 1930- tól már ismert "népviseleti hely" volt Boldog, ahová egymás után érkeztek a külföldi és fővárosi csoportok a helyi népviselet megtekintésére. Angol, amerikai, német, holland, dán és japán vendégek voltak falunkban. 1931- ben Paulini Béla szervezte a Szent István-napi népi játékokat Budapesten. Erre meghívta a boldogi csoportot is. A pompás népviseletű boldogiakat ekkor ismerte meg igazán az egész ország és sok ezer külföldi is. Megalakult a Gyöngyösbokréta, s a bokrétás községek sorában az első volt Boldog. Ettől kezdve egyre többet járlak a boldogi gyöngyösbokrélások budapesti, vidéki és külföldi fellépésekre és egyre több idegen csoport érkezett községünkbe. Több rádió- és filmfelvétel készült a faluról és Boldogon: a Tavaszi zápor, a Schubert élete című film részletei; film készült 1935. június 30án az új vendégház avatásáról, az aratási hálaadó ünnepségről.