Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Gál Gyula: Népi orvoslás a Barkó vidéken

tettek, s azzal ijesztgették, hogy féljen. E módszerek valamelyike csaknem mindig bevált. Az elválasztott gyereket az anya etette. Az ételt először ő rágta meg, majd kanálba kiköpve, a gyerek szájába tette. Tápszer adagolása csak a jobbmódú családoknál fordult elő, de ott is ritkán (Oriza, Ovomaltin). Azt evett, amit főztek, „sorba mindent, ami következett". Elválasztás után a gyereket megnyírták, s haját, mint elteendő emléket, berámázva őrizték. A csúszkáló-mászkáló gyereket átlépni tilos, mert nem nő nagyobbra. Szokás volt a gyereket ijesztgetni: „Ha rossz leszel, elvisz a kunkus (csúnya, rossz ember)!" E módszerrel gyakran félőssé, ijedőssé nevelték a gyereket. így nőtt, növekedett barkó vidékünkön a gyerek, az „appa", „annya", „nannya", „papó" szó kimondásától hol a családi házban, hol a mezőn mindaddig, míg felvette a pendelt (hosszú ing), s a csecsemőkort átadta a gyermekkornak. Embergyógyítások Aszma (Asztma) Gyalogbodzából (Földibodza: Sambucos ebulus) készült lekvár fogyasztása könnyíti a nehéz mellet (légzést). Sósborszeszes kockacukor fogyasztása éhgyomorra jó hatású. Aranyér Bábaguzsaly (Mezei zsurló: Eguisetum arvanse) főzete meleg ülőfürdőnek igen jó gyógyszer. Álmatlanság Korona nélküli mákhéjból készült tea nyugtat, pihentet. Koronás mákhéjból készült tea örökre elaltat. Árpa Vászonruhába rakott aludttejjel való borogatás megszünteti az árpát. „Ha felkelsz, az éjjeli nyáladdal (mosdás előtt) nevetlen ujjaddal (gyűrűsujj) ken' be a fájós szemedet, akkor meggyógyul." Holdfogyatkozáskor nevetlen ujjal az erdő faodujában összegyűlt vízzel kell mosogatnia az árpát, akkor elmúlik. Ájulás (Szédülés) A beteggel gyöngyvirágecetet kell szagoltatni, s a szív és nyakrész környékét be kell dörzsölni.