Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Gál Gyula: Népi orvoslás a Barkó vidéken

A gyöngyvirágecet készítési módja: 1/2 liter borhoz egy marék szárított gyöngyvirágot teszünk. A virágtól a bor egy-két hét múlva megecetesedik. Dugaszolva hosszú időn át tárolható. Használat után a hiányt borral pótolni kell. Bélcsavarodás Friss, meleg kenyér hirtelen fogyasztása idézi elő. Égő gyertyát kell a meztelen gyomorra helyezni. Ezután a lángot pohárral leborítani. E művelet gyógyulást eredményez. Csuklás Víz fogyasztása megállítja a csuklási. Csömör Jóízű étel hirtelen fogyasztása gyomorrontást idéz elő. Gyomorrontás esetén a száj kipattogzik, kisebesedik. Pezsgő (szódabikarbóna + ecet) vagy ricinus kitisztítja a gyomort. A kisebesedett száj szélét be kell sózni. A só csíp, de gyógyít. Daganat A daganat gyógyításánál eredményesen használt borogatószerek: „pálított" létrásfű (Libapimpó: Potentilla anserina), ecetes korpa (lohaszt), ólomecetes ruha, szappanos, ecetes papsajt (Erdei mályva: Malva silvestris). Derékfájás Nyers kikerics (Leánykökörcsin: Pulsatilla grandis) virággal való borogatás szünteti a fájdalmat. Hevített homokat, sót, fedőt, téglát, cserepet, főtt burgonyát vászonzacskóba tesszük - amilyen melegen a bőr kibírja - az ágyban fekvő beteg derekára helyezzük. Enyhíti a fájdalmat. Reszelt tormagyökér (Armoraciae radix) kitűnő orvosság, de csak két ruha között, mert különben éget, sebet okoz. Mézes dohánylevéllel, valamint „csanállal" (csalán: Utprica dioica) való borogatást a szenvedők dicsérik. Fekete nadály (Symphytum officinale) leveléből készült főzetet is használják, mint borogató!. Orvosi piócát kell a derékra rakni, hogy a rossz vért kiszívja (a piócát üvegben tárolták). Darázsfészek Fertőzéssel keletkezett több pattanás egymás mellett. A sebet fakadás (érés) után ki kell tisztítani. Kenderkóc sodrával a seb „vőgyi" (gennyzacskója) kihúzandó, különben a darázsfészek kiújul.