Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai

hálás követi. Tájunkon a templomi hirdetést és katolikusoknál a gyónást úgy teszik ünnepélyesebbé, hogy a menyasszonyt lánycimborái minden alkalommal elkísérik. Az ágyvitel szilvásváradi ágyvitő neve, az egész tájon a menyasszonyágy egy-egy párnájának elcsenése és ezt követően a vőlegény násznagya részéről a tisztségviselők kiszólása csak ezen a műveltségi tájon ismert. Ugyanez mondható el az egyes tisztségviselők sajátos megnevezéséről, ilyen a lány vőfély, a tőkelány, tőkeaszszony, a térfót, a tudó, a csigavőfély, a fejfokosok, a ládások neve, és csak innen ismert funkciója. Máshol ismeretlen a menyasszonyos háztól a lányok, a fiús háztól a legények csoportos hívogatása, bár ez a szokás a többinél újabb és rövidebb életű volt. A rituális szerepekkel felruházott, fonott lakodalmi kalács, amely a Zagyvától keletre általánosan a morvány nevet viseli, tájunkon inkább a katolikus falvakban ismert, a keleti reformátusoknál helyette köszöntőkalácsot sütnek. A morványt megelőző kalács neve, a szűz kalács viszont a Hegyhát sajátossága. Ugyanezek a református falvak őriztek meg olyan archaikus szokáselemeket, mint a lakodalmi zászló és a nyoszolyóbábu, melyek e lokális műveltség további sajátosságai. Ugyancsak helyi változatnak tekinthető a reformátusoknál az a szokás, hogy kikérése elől a menyasszony átmegy, szinte elmenekül a szomszédba, a vőfély hozza vissza onnan; és ez az esemény a vőfélyversekben is megjelenik. A menyasszony befogadásának rítusában két helyi sajátosság is van. Az egyik az, hogy egy magasra tartott kalács vagy kenyér alatt áthaladva lép be a menyasszony anyósa házába, a másik az, hogy versbe foglalva mondókáját, önmagát köszönti be a vőlegény rokonságának. Barkókhoz köthető az ételküldésnek az a formája, mely szerint a lány rokonsága szolgáltatja a lagzi reggelén a vőlegény reggelijét, amit ünnepélyes külsőségek között visznek el a fiús házhoz. Tájunkon mindkét vallás híveinél jelentős a tisztségviselők szerepe. Az, hogy a násznagy vacsora előtt imát vagy áldást mond, a nyugati csoportoknál is ismert, de itt hangsúlyosabb. Az viszont egyedülálló, hogy a templomban is szót kap a vőfély, köszönetet mond az esketésért és „megáldja" a papot is. Itt említem meg, hogy Barkóságon és a református falvakban a vőfély fő jelvénye a buzogánynak nevezett bot, ami ugyancsak specifikuma ennek a tájnak. Egyedülálló az ültetési rend játékos - de talán egykor mágikus - ki-