Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Dobosy László: Malmok a barkók vidékén

ben egy vízgyűjtő tó - malomtó - kiépítésével biztosították. Ilyen volt Tardonán, Ózdon. A mályinkái Malomtó még ma is jól látható. A ma élő mályinkai molnár nagyapjának elmondása szerint ré­gen, amikor a szárazság miatt a Malomtó vize elapadt, két-három ember beállt a malomkerék belsejébe és a bélésdeszkán előreta­posva működtették a kis malmot, mint taposómalmot. Területünkön Susa az egyetlen település, ahol nem lehetett vízi energiát biztosítani. Itt egyik közeli magaslaton szélmalmot építettek a XVIII. században. Emlékét ma is őrzi a magaslat elne­vezése, „Szélmalom-oldal". Állati erővel hajtott, ún. szárazmalomról csak néhány helyen ­Nadasd, Járdánháza, Domaháza - emlékeztek meg az adatközlők, de ők is csak mint a régiektől hallottakról. Balatonban és Urajon a földrajzi nevek között a „Maiomló" elnevezés minden bizonnyal a szárazmalom emlékét őrzi. A vízimalmok területünkön mind felülcsapósak voltak, hogy a csekély víz energiáját fokozottabban hasznosítsák a nagy vízike­rékkel. A vízimalmokat általában a településen kívül építették meg, s csak később a település bővülésével kerültek belterületre. Helyét a víz biztosításának lehetősége határozta meg. A víznek a malomhoz vezetését gyakran hosszú malomárkon, malomcsatornán keresztül tudták biztosítani. A nekézsenyi malomárak 1200 m hosszú volt. A vízikerék előtt a vizet az üzemi zsilip zárta el. Az üzemen kívüli időben a malomcsatorna vizét az árapasztó zsilipen keresztül vezet­ték az árapasztó csatornába, s azon keresztül az eredeti patakme­derbe. A malomcsatornák és zsilipek karbantartása is a molnár felada­ta volt. Egy nagyobb esőzés, felhőszakadás, tavaszi gyors hóolva­dás alkalmával a felduzzadt patak vize szétrombolta a csatornát vagy a duzzasztó zsilipeket, elöntve a szomszédos földeket. Ilyen­kor kártérítési igénnyel léptek fel a gazdák. A Vasvári-malmot is 1890-ben egy árvíz rombolta szét, pedig a Hodos-patak normális időben csekély vizű. A Sajó vizére építve egyetlen malmot sem találtam. A Sajó szélsőséges vízhozama elmosta volna a vízimalmot. Ezért a Sajó mentén lévő falvak a Sajóba torkolló patakok vizére építették mal­maikat. Ezt látjuk Sajónémetiben és Vadnán is.

Next

/
Thumbnails
Contents