Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Dobosy László: Malmok a barkók vidékén
Arra is találunk példát, hogy a katonai átvonulásoktól távoli helyen építették meg a malmot. így épült az Alsómalom Nekézseny és Uppony között a Köves-berekben. Igen nehéz volt megközelíteni még a két szomszéd falu felől is. Annál gyakoribb vendégek voltak ott a betyárok a XVIII. században. Területünkön a vízimalmok többsége egy köves, kis malom volt (Nádasa 1 , Mercse, Sáta, Uppony, Balaton stb.). Ezek csak egy községnek vagy egy földesúr jobbágyainak őröltek. Napi teljesítésük nem haladta meg az 5-6 mázsát akkor sem, ha egész nap őröltek is. A több köves malmok teljesítménye a kövek számával növekedett. E malmok vámőrlő malmok voltak. A hozott gabonát őrölték meg. „Parasztlisztet" készítettek, melyekből nem volt kiválasztva a korpa, nem volt osztályozva. Ezt a lisztet otthon az asszonyok az igényeiknek megfelelő finomságúra szitálták kézzel, selyemszitákon. A malmokban az őrlésért általában 10% gabonát tartottak meg mint vámot, és 1-2% „porlást" számítottak fel. 1940-ben a vám 14%-ra emelkedett. A visnyói református tanító díjlevele szerint 1882-ben a kántortanító temetési díj fejében két köböl vám gabonát kapott, továbbá vám nélkül őröltethetett a református egyház malmában. A gazdák bizalma a vízimalmokkal szemben nagyobb volt, mint a hengermalmok iránt. A vízimalomban a gazda látta a hozott gabonájának felöntését. Az őrlés folyamán a gabona útja rövid volt s a gazda figyelemmel kísérhette a liszt megjelenését. A hengermalomnál e folyamatot nem láthatta, s nem bízott abban, hogy a maga termelte búzából kapta-e a lisztet. A falusi kis malmoknál jellemző volt a földszintes épületben az üzemépület és a molnár lakásának egybeépítése. Az egyszobakonyhás lakást csak egy ajtó választotta el a malom helyiségétől (Tardona, Vadna stb.). A nagyobb malmoknál a lakóház külön épült (Nagybarca, Mercse stb.). Az épületek már messziről elárulták a malom minőségét. A malmok állítása földesúri jog volt. Ez a jog még 1917-ben is fennállott, aki olyan telket szerzett amelyik 1848-ban nemesi birtok volt, azzal együtt megszerezte a malomjogot is. Vízi-, száraz- vagy szélmalom állítása esetén az iparengedélyen kívül az illető malom-
