Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A Mátraalja népi hímzései. A varróasszonyok szerepe

Az ingnéllett, kézelőt és az ing gallérját hímezték ki. A legkorábbi darabok egvenes, igen keskeny állógallérosak, kb. a XX. század eleje LUX jctt Divatba a visözanajtott gallér és kézelő. A hasíték színes üveggombbal záródik. Nagyon ritkán azzal is találkozunk, hogy az ing vállfaltját is kihímezték. Az uralkodó motívumsor leggyakrabban a gombolás két oldalán elhelyezett, szálhúzásos technikával készült, subrika

, ahol a fehér minták között kevés pirosat is alkalmaznak. Ezt egészítik ki a fehér laposöltéses vagy piros keresztszemes folyómintás, virágos, ágas, rozmaringos motívumok. A mátraalji völegényingek harmonikus színezésének jellegzetessége a rozmaringlevelek végén, virágbimbókon, virágok közepén alkalmazott kis piros pötty, mely a fehér fonallal készült hímzést mintegy kiemeli.

( Piros és kék pöttyökből álló koszorúkat, ágakat is gyakran alkalmaznak. Igen szép darabok a kalodás hímzéssel készült ingek is. Subrika vagy laposöltéses virágos ág ezeket is gyakran kiegészíti. Az ingmell hímzését egy keresztben futó-, változó szélességű mellpánt zárja le, legtöbbször keresztszemes folyómintával. De gyakran varrják erre a pántra a vőlegény nevét, vagy kis motívumokkal közrefogva, nevének kezdőbetűjét. A 10-12 szélből varrt jegygatya szárát saját anyagából rojtozták, fölötte borsóka és gyakran egy szélesebb subrikált mintasor helyezkedett el. A jegyinget és jegygatyát esküvő után már igen ritkán hordták. Legfeljebb csak egy-egy nagyobb ünnepen vették föl. Legtöbbször azonban gondosan összehajtották, becsomagolták egy vászondarabba és a ládába tették halóra

, haló ruhának (halotti ruhának). Ugyanide tették a menyasszonyi ingvállat és pendelyt is. Tulajdonosa életében többé már nem volt szerepe. Mikor meghalt, ebbe öltöztették és kísérték ki utolsó útjára. Mátraballán olyan adatokkal is találkozunk, hogy a jegyruhából a néhány hónapos korban meghalt kicsi gyermekeknek varrták a halotti ruháját. A férfiviselet többi ruhadarabját nemigen díszítették hímzéssel (pl. mellény, kötény). Ha a Mátraalja népi hímzéseit összességében vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy jellemzője az igen változatos öltés-