Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)
Cs. Schwalm Edit: A Mátraalja népi hímzései. A varróasszonyok szerepe
technika. Szálvonásos, vagdalásos, keresztszemes és laposöltéses hímzésekkel egyforma súllyal találkozunk. A motívumok szerkesztésére általában a díszített darab szélén csíkban elhelyezett szerkesztésmód jellemző, ahol az egymás fölé helyezett zárt sorokat különálló, egyedi minták (madár, szív, virágtő stb.) és gazdag változatú betűk, feliratok oldják fel A XIX. század végi illetve a XX: század eleji darabok uralkodó színe a fehér, illetve emellett kevés piros és piros-kék. A XX. század elejétől különösen Bodonyban és Mátraderecskén egy erőteljesebb színesedés indul meg, érdekes módon azonban ez Recsket nem érintette ennyire, ott a fehérhímzés továbbra is domináns marad, a motívum szerkesztésben viszont a kalodás daraboknál kazettás, kereteit szerkezetet alkalmaz. E vidék igen gazdag szövő és hímzőkultúrája napjainkban is tovább él. A leghíresebb hímzőasszonyok ott voltak a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet megalapításánál. Bodonyban 1953-tól szövő és hímző, Recsken 1955-től hímző, Mátraderecskén 1955-től szövő részlege működik a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnek.