Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

vált a családból vagy amíg a család nem tudott ugyanazon a telken egy szobát ragasztani a házhoz. A család figyelembe vette termelőegységük mindenkori munkaerőszükségletét. Ha pl. egy lányt férjhezadtak és egy fiúk megnősült, akkor a családi munkaerőszükségletben nem történt változás. A család ezért . a házasságot ennek megfelelően is igyekezett koordinálni. A d-e pontok esetében már a gyermek is bekapcsolódott a döntési folyamatba, jóllehet a döntést latensen mindig befolyásolta a családi minta, a családi szocializáció. Az _f_ pontban jelzett származás alatt a máshonnan való származást értjük. A gyermek éppen azáltal vált önállóvá, hogy szülei akarata ellenére férjhez ment az "idegenhez". A vallás szerinti döntés igen kicsi szerepét játszott a döntési mechanizmusban. Az erős katolikus befolyás miatt ritkán került sor efféle konfliktusra, s amennyiben más vallású volt a család és házasságra került volna sor köztük, az majdnem minden esetben teljes katolizálással járt. A házasságkötés és a döntés közötti idő A lakodalom és a döntés közötti idő általában 2-3 hónap volt, de a templomi kihirdetés miatt sosem kevesebb mint 3 hét. A döntés mindig valamivel előbb született meg, mint annak a közösség felé történő kinyilvánítása (gyűrűfelvétel)^

0 és általában valamilyen jeles napon (Katalin, Márton, karácsony, húsvét) volt. A máshová nősülők, férjhezmenők esetében a döntés elég hamar megszületett, nem előzte meg hosszú udvarlás. A jegyespár viselkedése szigorúan megszabott normák szerint történt. Bizonyos engedmények illették ugyan a jegyespárt, pl. együtt mehettek bálba, karonfogva mehettek az utcán, de a szexuális kapcsolat éppen olyan tiltott dolog volt, mint annak előtte^*. Az anyós még nem fogadta be a menyet a családba.