Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

Az iparosodás életmódra gyakorolt hatása Az ipar vonzása miatt a faluba egyre több bevándorló került, akik szintén a fiatal korosztályból kerültek ki. Az ipartelepítés hatással volt az életmódra. A gyár alapításakor sok nő ment el dolgozni a gyárba a szegényebb rétegekből. Ez eleinte igen nagy felháborodást váltott ki a falu és a család szemében. Sokan, a család idősebb nő és férfi tagjai, kifejezetten erkölcstelennek tartották, hogy a nő házon kívül hagyományos jellegtől eltérő (summás) munkát végezzen, s így kikerüljön a család illetve a falu ellenőrzése alól. Nem egy esetben pl. az anya elverte a lányát, hogy ne menjen a gyárba dolgozni. A fiatalokat azonban vonzotta a'jó kereseti lehetőség. A nők akkori keresete 2000-3000 Ft között mozgott. Ez megváltoztatta a nők családon belüli anyagi függőségét. Sok közülük nem tűrte többé a gyakran teljesen kiszolgáltatott helyzetet, hivatalosan ugyan nem vált el, de "külön ment az urától". A jobb kereseti lehetőség következtében könnyebbé vált azok illetve családtagjaik élete, akik a gyárban dolgoztak. "Jobban boldoyultak és gyarapodtak." Ez a folyamat visszahatott a korábbi merev szemléletre, s lassan megszűntek a gyárral szembeni előítéletek, ami lehetővé tette a más társadalmi rétegből származó férfiak és nők számára is a gyárban való elhelyezkedést. A termelőszövetkezet szerepe a lakosság életében Az első termelőszövetkezet 1950. január 4-én 26 fővel, a korábbi nincstelen favágókkal, erdei munkásokkal, nulla forgóeszközzel alakult. Gazdálkodását a nincstelenek között szétosztott 220 holdon (községi föld) kezdte meg. 1956-ig a tsz nehezen működött. Ekkor fel is oszlott, majd 1957. január 2-án újraalakult. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a tsz létszáma 1960-ban 268 főre, földterülete 1700 holdra, azaz 1000 hektárra nőtt

39

. A vizsgálat idején a termelőszövetkezetben a lakosság 11%-a, a keresőképesek 6%-a dolgozott. A tsz több ember számára nem tudott munkát biztosítani. Ez összesen 168 tsz tagot jelentett, közülük 86 aktív kereső, 82 nyugdíjas, akik idénymunkákban vettek részt. Az aktív keresők átlagéletkora 38 év (80-as adat). Az idősebbek az állattenyésztésben dolgoztak. A tsz ta-