Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

gok 35%-a volt 30 éven aluli. A 30 éven aluliak 67%-a 18-25 év között van. Az aktív keresők 27%-a nő. A tsz-tagok iskolázottsága, a tsz ágazati megoszlása * A tsz-tagok közül az aktív keresők 56%-a (48 fő) rendelkezett az általános iskolán kívül valamilyen iskolai végzettséggel vagy tanfolyammal. Ossz. tagok isk. végz. Üzemmérnöki Technikumi érettségi Mezőgazdasági szakköz, isk. Szakmunkásképz. isk. Gyorsés gépíró isk. Az összes tagból Marx.Egy. Gépjárműi jogosítv. minden járműre 48 1 32 6 a 1 1 20 A tsz összes férfitagjainak száma: 63 főt tett ki. Ebből iskolázott 39 fő; 62%. A tsz összes nőtagjainak a száma: 23. Ebből iskolázott 9 fő, 39%. A fiatalokat a tsz iskolázta be, elsősorban a Pétervásári Mezőgazdasági Szakközépiskolába. A kevés számú nő közül az idősebbek az állattenyésztésben dolgoztak, fejőnőként, csirkenevelőként, a fiatalok mind adminisztratív állományban vannak. A tsz fellendülésének kezdetét 1963-tól számíthatjuk. Majd a gazdasági mechanizmus adott új lendületet a tsz-nek. Ettől az időtől kezdve rendkívül megnőtt a tsz gépállománya, gazdasági és~szociális épületeinek a száma

40

. Az egyre nagyobb fokú gépesítés és jó felszereltség miatt a fiatalok is szívesen mentek a tsz-be dolgozni, elsősorban a gépekre, de vonzotta őket a mészégető szakma is a magas kereseti lehetőségek miatt (7-10 000 Ft) 1953 óta, amióta a tsz mészégetéssel is foglalkozik, sok maszek mészégető jött a tsz-hez. Az ágazatonként foglalkoztatott személyek száma és a bevételi források bemutatása érzékelteti, hogy a tsz teljesen megőrizte és továbbfejlesztette a falu hagyományos foglalkozási ágait. A földművelés a falu életében ma sem jelentős.