Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)
Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon
Rétegstruktúra Sokáig igen erősen élt az egyes társadalmi rétegen belüli homogámia. Ezért még a 70-es évek elején is találunk érdekházasságokat, amelyek lehetetlenné tették a lakosság házasság útján történő mobilitását. A rétegstruktúrán belüli homogámia felbomlása a vizsgált pároknál két esetben fordul elő. Ezt kivéve a vizsgált személyek szülei foglalkozásuk szerint azonos (mészégető-mészégető, mészégető-fuvaros), vagy hasonló rétegbe (mészégető-szénégető) tartoztak. Az említett két esetben a homogámia olyan mértékben bomlott föl, hogy a skála 2 végén található családból származók kötöttek egymással házasságot. A falu leggazdagabbjai közé sorolt családból származó fiúk vettek feleségül erdei munkáscsaládból származó lányokat. Alaposabb vizsgálat azonban kiderítette, hogy az első esetben mégsem beszélhetünk nagy rétegstrukturális távolságról, mivel a megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyok következtében a korábban alacsony presztízsű erdei munkás család emelkedett a társadalmi ranglétrán, tiszteletet vívott ki magának, és gyakorlatilag egyenrangúvá vált a múltban nagy presztízzsel rendelkező családdal. így ez a család örült a házasságnak. A falu közvéleményének egy része szerint ez a házasság mégis sértette a homogámia szabályait, s ezért az nagy "szóbeszéd" tárgya lett. Megoszlottak a vélemények arról, mennyire tud a menyecske beilleszkedni az új családba, annak eltérő életmódjába , életszemléletébe ("pénzhajhászás, állandó munka, még vasárnap is"). A második esetben a falu, rokonok, barátok kifejezetten óvták a lányt, hogy ne menjen el egy családba menynek, mert ott őt mint szegényt csak dolgoztatni fogják, s "agyon szekálják". A fiú családja nem szólt nyíltan a házasság ellen, de a fiatalokat, ellentétben a család többi gyermekével, 59 semmivel sem, "még húsz fillérrel sem" segítették . A fiatalok ezért 1977ben Egerbe nyújtottak be lakáskérvényt szövetkezeti lakásra, amit 1981-re ígértek nekik. A homogámia be nem tartását a falu mindig negatívan ítélte meg, mint ezt a két különböző példa is jól illusztrálja. A családon belül viszont kimenetele lehetett pozitív (első példa), negatív (második példa) vagy semleges. Az állásfoglalás mindig attól függött, hogy az szolgálta-e a család érdekeit.
