Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Bakó Ferenc: A szerelmi ajándék formái Felsőtárkányon

mentek el, a fának és a kosárnak ezt az egyedi köszöntését tehát felváltotta a valamennyinek szóló zenés ébresztő. 3. A fát vivő legényeket, gyerekeket hajdan megkínálták, elengedhetetlen volt a tojásrántotta (esetleg nyers tojás), bor vagy pénz, amivel viszonozni kívánták a kapott ajándékot. Ma is behívják a fiúkat és kólával, édességgel kínálják, de nem mással, így tojással sem. Máskor viszont társaival együtt a fiú több helyre is visz fát, szülei névsort adnak a kezébe, hogy hová menjen; ezért az invitálásra be sem megy, hanem kötelességszerűen siet tovább. A májfa funkciója itt már nem szerelmi ajándék, csupán a rokoni, társadalmi kapcsolatok erősítését szolgálja. 4. A fát egykor ünnepélyes keretek között a legény és társai döntötték ki, végül ő kapta meg a májfára kötözött kendőt is. Ma a legény, ill. a fiú el sem megy kidönteni a fát, ez a lány apjának a feladata. A fáról leszedet kendőt nem tartják értéknek, mert véleményük szerint a 2-3 hét már annyira megviselte, hogy a fiú nem tart rá igényt, így eldobják. Régen a húsvéti öntözködés olyan kötelezettséget jelentett a falu fiatalsága számára, hogy a kisebb fiúk a szomszéd és a rokon kislányokat, a legények az elaöókat vitték le a patakhoz, és a vízbe "mártogatták". Az eredetileg tisztító és termékenység-varázsló öntözésért a legények festett tojást kaptak, de 1930 körül ezt már-Gsak-a kisebb fiúknak adták, a nagyobbakat megkínálták. A húsvéti locsolkodás napjainkban is elevenen élő szokás. Ez évben az egyik 20 éves lánynak 20-25 nagyobb fiú és ennél még több kisfiú, tehát mintegy 50 locsoló vendége volt. Közöttük még nem volt ún. "komoly udvarló", csak táncpartnerek, volt iskolatársak, rokonok, szomszédok. Inkább kölnivizet használtak, de a nagyok néha még mindig megcsavarják az udvaron a csapot, és ha van víz, ezzel öntözik meg a nagylányt. A locsolók viszonzásul ajándékot kapnak: a gyerekek festett tojást, amit maga a lány fest be piros alapon virág- és cikk-cakk mintákkal, a nagyobb fiúknak nem festett, hanem csokoládé, "csoki" tojást, vagy a zakójukra egy szál szegfűt adnak. A nagyobbakat meg is vendégelik. A szerelmi ajándékozás nevezetes alkalmai a búcsúk

. Régen több búcsúra jártak, de a legjelentősebb mindig a helyi, a tarkányi volt. A július 22-én, Mária-Magdolna napján megtartott kultikus ünnepség hagyományosan a legfontosabb alkalma volt a szerelmi ajándékok átadásának, s az eseményeket