Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Bakó Ferenc: A szerelmi ajándék formái Felsőtárkányon

A farsangi mulatozáshoz tartozott a gyermekek bálja, a "kis-ijó" is, erről 1920-ból kapjuk az első híreket. 10 évvel korábban még nem volt szokás, úgy látszik, az első világháború után vált divattá. Azelőtt az "ijóban" az első tánc mindig a gyerekeké volt, később már nem mehettek be a táncterembe, de 1920-ban már szokás volt, hogy számukra kibéreltek egy házat, cigányt is fogadtak, és úgy táncoltak, mint a nagyok. Már ebben a korban is előfordult, hogy a fiú fizette a kislány részvételi díját. Az 1930-as évekre vonatkozóan említik, hogy 11 éves lány is kapott kisfiútól ajándékba apró szívekből és babákból összefűzött, mézeskalács olvasót, ezt a gyerek titokban este, az inge alá rejtve vitte el neki . E gyerekszerelem, vagy a farsangi gyerekbál más formában ma is megvan, az iskolában rendezik külön az alsó és a felső tagozatosoknak. Az álarcos bálból és diszkóból álló rendezvényen elbírálják a jelmezeket, a legszebbek viselőit bálkirállyá és bálkirálynővé választják, papírkoronát tesznek a fejükre, a király még fakardot is kap. 8-10 éve még a lányok népviseletben műsort mutattak be, de néhány éve a farsang ez utolsó folklorizált eleme is elmaradt. A legény ajándékainak csúcspontja, szándékának, érzelmeinek legékesebb kifejezője a májfa. A szokás és ezen belül az ajándékozás formáinak változását 1920. és 1985. között a következőkben lehet összefoglalni. 1. Házassági szándékának bejelentése után a szerető minden évben állított fát május elsején, egyesek még pünkösdkor is. Ugyanez vonatkozik az 1930 körül divatba jött májusi kosárra. Ezzel egy időben a kosár mellett megjelent még a piros papucs, ami átmenetileg a májfát, sőt a kosarat is kiszorította és olyan nagy jelentőségre tett szert, hogy ajándékozását rövidesen már a lakodalom követte. Jelenleg, épp úgy, mint 20 évvel ezelőtt, májfát csak gyereklányoknak visznek, a 14 éven felüli nagylányok pedig kosarat kapnak. A második, pünkösd napjára eső fa- vagy kosár ajándékozás elmaradt éppenűgy, mint a piros papucsé, mert időközben a falu a népviseletet is elhagyta. 2. A fát, mint ajándékot egykor megszemélyesítették: feldíszítését úgy emlegették, hogy "felöltöztetik" mint egy élőlényt, majd zenével fel is köszöntötték. Ezek a momentumok ma már feledésbe mentek, de május elsején hajnalban a helyi "lagzis zenekar" nyitott tetejű autón - 3-4 éve még lovas kocsin - "ébresztőt" szokott tartani: muzsikaszóval megállás nélkül lassan végighajtanak a falu minden utcáján. Egykor minden májfás házhoz külön