Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig

gombok diszitették, amit azonban nem gomboltak be, mert a lajbi szabása néha olyan szük volt, hogy nem is ért össze. A nyalott bársony mellények diszitése szines cérnával varrt tűzés. A legények télen is ingderékban sétáltak, de alatta un. untere ig vagy untere

ikk volt. Ez tulajdonképpen egy kis gallérral ellátott posztóla jbi. Ez az 1920-as, 1930-as években kis kötött kabát, szvetter is lehetett. Kötény

. A bögatyához mindig viseltek kötényt a férfiak, a nadrághoz már ritkábban és csak hétköznap. A férfi kötény keskeny, egy szélből varrták, derékban összeráncolták. Ünnepre selyem vagy fekete klott, munkába kékfestő anyagból készültet hordtak. A gatya száránál 2-3 cm-rel lejjebb ért. Alját többsoros fehér gépi tűzés diszitette. Egyéb posztó felsőruhák. 1846-ban irja Sávoly Lajos, hogy a férfiak, ha tehetősek, sötétkék prémes dolmányt viselnek, "s ezt kiegészíti egy kis gallérú köpönyeg, melyet félvállra vetve, eléggé bő alját felburkolván, kezökben visznek, s ezt leginkább vőféleknél, fertálymestereknél s a'nép véneinél láthatni." Az 1854-es metszeten, mely az egyik legmódosabb egri kapásgazdát ábrázolja, együtt szerepel az ezüst gombos posztómellényre fölvett szintén ezüst gombokkal és csatokkal megrakott dol mány , s félvállra vetve a prémmel szegélyezett, ugyancsak ezüst gombos és csatos mente

. A vőlegény esküvőjén "...habár mástól kérte is azt, rókatorkos mentében diszeleg". A XIX. század végétől ismerjük, s a XX. század elejéig használták a férfiak a mente illetve a dolmány helyébe lépő szintén posztóból készült kabátfélét. A neve bandzsur vagy farkas rekli

. Nevét onnan kapta, hogy hátul, a derék résztől ugy szabták, hogy az anyag egy mereven álló, dupla fodrot vetett, amit piros filccel kibéleltek. Flanel bélése alá gyakran vattát tettek, hogy melegebb legyen. Szélét körben prémszegés diszitette. A rekli vagy rokk szintén kabátszerü, posztó vagy szövet ruhadarab volt. Csipőn alul ért. Gallérját, ujja végét s oldalt a zsebét keskeny bársony diszitette. Készülhetett zsinór gomb okkal és zsinórozással is. Bögatyához is viselték, mellénnyel, de anélkül is, a XX. század elején.