Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
Azonban Poroszló vásárszabadalmairól mit sem tudunk, a vásárszabadalmak jegyzékében sem szerepel, bár Fényes Elek 1851ben mezővárosnak emliti.37 Az 1892. évi hivatalos vásárkimutatás évi négy országos vásárról és hetenkénti, szerdai hetivásárról tett említést. 3 ° Vásárainak, ritka kivételként, úgynevezett rögzített határnapjai voltak, vagyis tekintet nélkül arra, hogy február 9., június 1., szeptember 1. és november 9. milyen napra estek, azokon a napokon tartották meg a vásárokat. Tiszafüred ősidó'k óta Heves megyei helység, rendkívül fontos átkelőhely (rév, majd hid) és ennek kapcsán jelentős vásárhely volt. Mindennapos piacai mellett a korai kézművesség, kereskedelem miatt is igen jelentősek voltak vásárai. Középkori vásárszabadalmait ugyan nem ismerjük; az újkoriakat 1744-ben kapta. Ezeket 1830-ban megújították és bővítették. Fényes Elek Tiszafüredet is jeles "magyar mezővárosnak" és fontos vásárhelynek mondta 1851-ben. 39 Iparosai közül legnagyobb hirre a nyergesek és később a fazekasok tettek szert. Vásárain, piacain a szarvasmarha, juh, sertés játszott nagy szerepet, a hal- és a gabonaforgalom mellett. Az 1892. évi vásárkimutatás mindennapos piaca mellett évi négy országos vásárról emlékezett meg.40 A füredi vásárok határnapjai részlegesen rögzítettek. A határnapok január 4., április 15., augusztus 4. és október 3. voltak. A vásárokat azonban csak akkor lehetett ezeken a napokon megtartani, ha hétfőre estek. Ha nem hétfőre estek, akkor a vásárokat a határnapot megelőző hétfőn kellett megtartani. Tiszafüred a felszabadulás után Szolnok megyéhez került. Ezt a változást a neves vásárhely hagyományai semmiféleképpen sem indokolták. Verpelét középkori eredetű mezőváros. Fényes Elek még 1851-ben is annak említi. 4 * Árucseréjét gyümölcs, szőlő, illetve bortermesztése, később dohány-kultúrája alakította ki. Kereskedelmi fejlődésére jellemző, hogy Gyöngyös után Heves megyében itt telepedett meg a legtöbb zsidó (1851-ban 139 fő), akik a verpeléti árucserét, kereskedelmet meghatározták. Újkori vásárszabadalmát 1797-ben kapta. 42 Az ennek alapján tartott évi négy vásáráról és hétfőnkénti hetivásáráról emlékezett meg az 1982. évi vásárkimutatás is. 43 A verpeléti vásárok határnapjai: január 18., április 24., július 27. és október 31., azzal az érdekes
