Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)
Dankó Imre: A hevesi mezővárosok vásárai
Azt, hogy ezek a természetföldrajzi, illetőleg belőlük következően közlekedési viszonyok, mily nagy szerepet játszottak hevesi viszonylatban is a vásárhellyé, illetve mezővárossá .válásban - engedjék meg, hogy ne Mendöl Tibort idézzem - hanem egy helyi szerzőt, Gruz Jánost , aki Heves mezőváros történetéről jó, az árucsere alakulása szempontjából is jelentős összefoglalást készített 1969-ben. Gruz Heves vásárhellyé, mezővárossá válását igy fogalmazta meg a közlekedés-árucsere kapcsolatával: "A legalkalmasabb letelepülő hely a mai Heves területe volt, mert itt vezetett már a honfoglalás idején kialakult, az a kereskedelmi útvonal , amely a Balkánról Nagyváradon, Debrecenen és a tiszaroffi rév átkelőn át / Hevesen , Gyöngyösön, P ászt ón keresztül a mai Csehszlovákia irányába vezetett. Heves mai központjában keresztezte ezt a Budapest, Jászberény, Heves, Miskolc, kassai útvonal. Ezt a lehetőséget használták ki a más vidékről idetelepedett kézművesek, másfelől a hevesi kézműiparral foglalkozó jobbágyok is, mivel árujukat itt jól ki tudták cserélni. A település fejlődését elősegítette még az is, hogy a földmüveléssel is foglalkozó kézművesek a legjobban megművelhető és a Tisza áradásától legjobban mentesített területet itt találták, mivel ez a terület a tengerszint felett 102 méter magasságban van a vár területének tengerszinti 92 méter magasságához viszonyítva. Heves község nagyságát és jelentőségét kitűnően illusztrálja a XIII. században gyönyörű gótikus stílusban épült templom, amelynek északi részén levő alapja román stílusra enged következtetni."^ Hogy Hevesnél maradjunk, tudnunk kell, hogy a település a Hevesi várispánság székhelye volt, hogy később, a várispánság felbomlása után, a nemesi megye kialakulását követően egy ideig Hevesujvár megye központja. Ahogy az idézetből is kitűnik, a koraközépkori település két részből állt: a várból és a váraljából , a voltaképpeni községből, illetve már a XIII-XIV. században oppidumnak, városnak , azaz mezővárosnak vett településből. Az idézetben arról is hallottunk, hogy a vár területe alacsonyan, mélyen feküdt, ez természetes is, mert a hevesi vár úgynevezett mocsári vár volt, a Tisza áradásaiból megmaradt viz, mocsár védte elsősorban. A váralja, a tulajdonképpeni település azonban jóval magasabb, viztől mentes helyen volt. Heves településtörténetileg igen jól példázza a váraljából formálódó várost, amiben egyik legfon-