Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Kecskés Péter: A mezővárosi és paraszti kultúra összefüggései a Gyöngyös környéki szőlőművelésben

rán olyan Kadarka táji variáns lett, melynek érése két héttel korábban következett be az egri Ludtalpu kadarka és a budai Kék kadarka fajtáknál. i A Mátraalján a fiatal tőkék termését kedvelték, az öreg tőkéket döntés segítségével sokszor megifjitották a nagyobb terméshozam érdekében. Olyan oltási eljárásokat ismertek, melyek révén a meddő Török szőlőt Lisztes fehérrel összeoltva megjavíthattak. Már a filoxeravészt megelőző időkben a kapások és gazdák olyan szakismerettel rendelkeztek, amelyekkel a szőlőrekonstrukció során az oltvány készítésben kezdeményező és ellátó szerepet játszottak. A csemege és étkezési szőlő vonatkozásában is kiváltságos helyzetbe kerültek a zamatos gyöngyösi (Chasselas fajták) révén, amivel az 1930-as években az ország termelésének negyedét adták. A szakismeretet és művelési technikát szolgáló két eszközről, a szőlőmetszőkésről és szőlőkapáról a következőket tudjuk. A metszés munkáját egy húzva metsző, ferde metszlapot vágó, balta nélküli késsel, a varga késsel végezték a XVII. századtól a XrX. század utolsó negyedéig. Ez az eszköz formájában és funkciójában is több variánssal rendelkezett: méretben kisebb változatával szőlőt szedtek, a Mátra északi oldalán erdei gallyazásra, az iparosok bőrvágásra használták. Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy a középkori irtókés forma ujabb, s minden valószínűség szerint belső fejlődésü, funkció és formaeltolódással lett vágóeszközeink táji tipusa. A XVII. század előtti helyi szőlőmetszőkés formájára a legújabb régészeti kutatás baltás, mind tolva, mind húzva metszésre alkalmas baltás eszközt tárt fel Gyöngyöspatán. - A gyöngyösi kapát XVI-XVII. századi darabok datálják. E szőlőkapa háromszög alakú, vállánál nyakkal ellátott, rövid nyele első harmadában hajlított. A felvidéki hámorokban, majd vasgyárakban készitett speciális kapát Gyöngyös környékén ma is használják a nyári gyomirtó szerszámmal, a horolóval együtt. A szőlőmüvelés munkafolyamataiban jelentős változás történt a XrX. század közepétől az első világháború időszakáig. Több eszközváltás (metszőké s-metszőolló, kapa-eke kapa) gyorsi-