Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Csiffáry Gergely: Az egri szűrszabó iparról

Az egri cifraszür jellemzői A szűr többnyire fehér szinü volt. Az egri cifraszürökről készült mult századi ábrázolások és a Néprajzi Múzeumban fennmaradt példányok is mind fehér szűrök. A fehér szűr piros szegéllyel készült. A fehér alapszín nagy szabadságot adott aztán a szines hímzésnek. Ezen kivül készült fekete cifraszür is. A fekete szűrt igen keresték Bélapátfalván, Mikófalván. Leírásból tudjuk, hogy a fekete szűr rendszerint piros bélésű volt. Az egri cifraszür díszítése az 1840-es években szerényebb, még nem hímezték tele, erre később kapnak rá. 1860-as években viszont már az ország legcifrább szűreit készítették Egerben s nemcsupán telehimezték, hanem még gyöngyöt s apró tükröt is varrtak rájuk. Valószínű, hogy a gyöngyök s tükrök alkalmazása átvétel a Dunántúlról, ahol Somogyban már 1830-ban varrtak tükröket a szűrökre. Malonyai megállapítása szerint az egri cifraszürök díszítésében több rokonvonást mutatnak az Ipolymente szűreivel. Különböző szürféleségek készültek Egerben. Voltak szűrök un. "

kihajtásos élővel"

, ahol a kihajtás kb. 10-20 cm széles, s ennek nem csupán az elől való széleit virágozták, hanem a belső széleket is, hogy ha kinyitják virítson. Készült egy galléros és két galléros szűr

. A dupla galléros szűrnél a nagy hátgallér fölé még egy kisebb fejre boritható is készült, de mind a kettő "

öszsze volt építve a szűrrel"

. 1867 után, amikor a magyar viselet alább is hagyott, készült' az un. deákszür

. Ez a deákszür már nem szürposztóból készült, s ezt a viseltdarabot az adatok szerint a polgári rétegek is kedvelték. Az adatok arra utalnak, hogy a deákszür a finom fekete posztóból, s piros béléssel készült szűrökkel azonos. Érdekesség, hogy a Bach-korszakban annyira tiltották a cifraszürt Egerben is, hogy ezért néha a szürszabók a diszitőmunkát kénytelenek voltak a városon kivül, a borospincékben készíteni