Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig

csökkent. Közvetlenül az ing fölött viselték a térden felül érő far szoknyát, amit felül a gallérjánál jól felgyűrtek, hogy szélesítse a csípőt. Felsőszoknya

. Szabása megegyezik az alsószoknyával, oldalt és hátul ráncolt. Anyaga hétköznapra olcsóbb karton, mosódelén, flanel stb., ünnepre selyem, bársony, batiszt volt. Eleje sima, hasitékkal ellátva, megkötővel záródott, gyakran olcsóbb vagy kopottabb anyaggal toldották, mert a kötény úgyis eltakarta. A szoknya alját belül kb. 15-20 cm-es pánttal erősítették meg. Díszítésére a szoknya alján körbefutó selyemzsinórt használtak. A piacozók, kofák szoknyájára (amit a piacon viseltek) a kötény alatt nagy zseb volt varrva, abba tették a pénzt, amit az eladott áruért kaptak. Női mellény, pruszlik vagy lajbi

. Az első bolti anyagból való ruhadarabok egyike, mely a vászon mellett megjelent. Kevés, maradék anyagból is kitelt, élénk, cifra színeivel díszítették a viseletet. Szabása testhez simuló, elől végig gombos, és a derék fölött 5-8 cm-rel végződött. Igy a felsőszoknya és a lajbi között kilátszott az ingvállból egy darab, amit megbuggyan tottak

. Díszítése zsinór vagy farkasfog, gyakran a gombolás pántja bársonyból készült. Anyaga a szoknyáéval is megegyezhetett, de legtöbbször más, szines, maradék anyagból készült. Viselése az I. világháború után szűnt meg, az ingvállal együtt. A lajbi fölé még selyem vállkend őt is kötöttek. A lajbi viselésére - a bőujju ingvállal együtt - az 1930-as évekig találunk egyre kevesebb, elszórt adatokat. (Főleg idős asszonyok viselték.) Ujjas felsőruhák

. Az egri viselet egyik szép darabja volt a rekli

. Szorosan testhez simuló szabású, deréktői harangosan bővülő fodorral. Hosszú, szűk ujja, a vállnál ráncolt, un. sonka szabású

. Álló nyakú, elől végig sűrűn gombos, kézelője ujjára dolgozva, szintén két gombbal záródott. Díszítése többsoros szegőzés, szinőr vagy fekete bársony. Vékony nyári anyagtól kezdve a vastag posztóig mindenből készülhetett. Intváil és lajbi fölé viselték, a télit vattaréteggel is bélelték. Az 1846-os és 1854-es ábrázolásokon a gyapjú és posztó ujjast bársony szegéllyel díszítették és sajátos körgallérral viselték. Ez a kör gallér a későbbi 55