Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Bakó Ferenc: Eger "mezőváros" településnéprajzi kutatása

kapta; a "Rendek köze" pedig a Part, majd a Lejtő utca nevet viselte; a többi utcanevek: Orom, majd Lenkey, Sip utca, illetve -köz.) Az egykori Szabadhely városrész mai szerkezetének előzménye néhány nagyobb terjedelmű telek lehet, aminek birtokos családjai az utódok között szétparcellázták e telkeket. Tűzbiztonsági, közlekedési okokból az 1770-as évek óta királyi rendelet irja elő a házak sorba épitését és igy keletkezhettek folyamatosan, több évtizeden át a szűk utcácskák, amelyek eleinte a telkek belsejébe vezettek és csak később váltak közutakká. - A Szabadhely, mint településszerkezeti forma, még számos helységben ismeretes, igy Heves, Borsod megye északi falvaiban és Gyöngyösön, a főtértől északra és az Orczy kastély telkétől nyugatra . fekvő városrészen. Mind Egerben, mind Gyöngyösön, ahol a levéltárak forrásanyaga rendelkezésre áll, koncentrált kutatással bizonyára többet lehetne még ennek a sajátos településnéprajzi jelenségnek formájáról és kialakulásáról megtudni, Eger történelmi városmagjának északkeleti zónájában, a középkori Olasz utca helyén az újkorban a Csurgó negyedet találjuk, a területen levő forráskutról elnevezve. A viszonylag nagy terület jobbára szűk telkein még századunk első felében is főleg kisiparosok laktak. Nagyobb figyelmet érdemel az egykori Szervita rend telkétől északra és délre fekvő két házcsoport, melynek centrális térre futó utcácskái - különösen a Nap, Szegfű, és Liliom nevüek; ma: Szaicz Leó, Dayka Gábor és Szoláresik Sándor utcák - alkalmat adtak arra, hogy az ott lakó csizmadiák, cipészek és egyéb iparosok a téren kirakják, értékesitsék áruikat. Feltételezhető, hogy itt az utcák vonala és a telkek formái középkori eredetűek, ellentétben az északi házcsoporttal, ahol a középkorban a Szent Jakab monostor és kórház hatalmas telke feküdt, ezért az egykori Tél, Hold és Közép utcák csak újkori elrendezésűek lehetnek. A hóstyák kialakulásának a kettős beltelekrendszer volt ugyan az elinditója, de ez a telektipus az egrieknek már emlékezetében sem él. Ma a hóstyák népének házai általában szük, kisméretű udvaron állnak. Korábban a város vezetősége igyekezett