Petercsák Tivadar szerk.: Mezővárosi kultúra Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 3. Eger, 1982)

Bakó Ferenc: Eger "mezőváros" településnéprajzi kutatása

intézkedéseivel a telkek zsúfoltságát és elaprózódását megaka-. dályozni, de ez csak részben járt sikerrel. A telkek mégis osztódtak és eló'álltak azok a keskeny udvarok, ahol a lakóház mellett a szomszéd portáig csupán a kapu fér el. A mult századi hagyományokat még őrző házak kapuja szervesen hozzáépült a homlokzathoz annyira, hogy az utca a zárt sorú beépités képét mutatja. A Belváros és a hóstyák népének etnikai sokszínűsége az építkezést tekintve, napjainkra már teljesen elhalványodott, nincsenek különbségek az egykori németek, szlávok és a magyarság népi lakóházai között. Bizonyára voltak ilyen differenciák a XVIII. században, amikor még erősebb volt az egyes nemzetiségek öntudata és anyanyelvüket is beszélték. Van azonban különbség a kapásnak nevezett napszámos, a kis szőlőbirtokos-iparos és a mezővárosi közösség legmagasabb társadalmi rétegének építkezése között. A népi épületek kezdetleges falazó, vagy tetőfedő anyagai már inkább csak a levéltári iratokból és a hagyományból ismerhetők meg. A táj falvaihoz viszonyítva igen korán, a XVIII. század derekától kezdve a parasztok is kőből építkeztek. Ebben a tekintetben Egernek különleges helyzete van, mert tudjuk, hogy a vár falainak felrobbantása után bárki elszállíthatta a köveket, de emellett a nagyobb építkezésekhez termelő bányák köveihez is hozzájuthatott a parasztság. A lakóház alaprajzi elrendezésének különböző formáit a társadalmi rétegződés szabja meg. A nincstelen kapások háza azonban fejlettebb a környék falvaiban a zsellérekénél, mert Egerben ismeretlen az egyetlen helyiségből álló lakás, tehát a szoba mindig a pitvarból nyílik. - A szőlőbirtokos parasztok lakása a XVIII század elején már három sajtü: szobával, pitvarral és kisházzal. A magyar népi építkezésben ez az egy menetűnek nevezett forma, az egy tengelyre felfűzött helyiségek rendje általános jelenség, aminek valamiféle jogi szabályozás az előzménye. Az egri szőlőbirtokos polgárok azonban eltértek ettől a kötöttségtől és kialakitották a 6 helyiséges, két menetű formát. 1782-ből ismerjük az első példáját ennek a típusnak, amire Észak-Magyarországon ke-