Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

A hazautazás előtti nap volt a végelszámolás, amikor még a hátralévő bérüket megkapták. A gabonát - a szerződésben rögzítetteknek megfelelően - az uradalom vonaton szállította el a faluhoz legközelebb lévő vasútállomásra. A járandóság kimérésénél a bandagazdán kívül még több férfi is ottmaradt, akik vagonokba rakták a termést A keresményüket igen nehéz volt beosztani. Hiszen legtöbbször ez alatt a hat hónap alatt megkeresett gabonából és pénzből kellett élni. Ebből fizették ki az adót, tüzelőt, fedezték az élelmezésüket s még ruházkodni is kellett A lányok sokszor az élelmen megspórolt pénzből vették a stafirungjukhoz szükséges holmik egy részét Jobb esetben télen favágással, fuvarozással foglalkoztak, a lányok pedig cselédnek álltak, ha volt a közelben ilyen lehetőség, így ki tudták egészíteni a nyári keresményt A summásvándorlás nem ért véget 1946-ban, mint azt több szerző is említi. Még az 1950-es években is járnak summásmunkára, gyakran az előző évtizedekhez hasonló feltételekkel, elhelyezési körülményekkel. Több adatközlő szerint, 1953-ban mentek utoljára Békés megyébe dolgozni. A noszvajiak és a környékbeli falvak lakói a búza mellett rizs aratására is vállalkoztak a Szolnok melletti gazdaságokban. Erről Szabó Zoltán, noszvaji református lelkész egyik néprajzi, pályamunkájából is értesülünk.

19 Néhány szóval emlékezzünk meg e nagy tudású, fáradhatatlanul dolgozó, kitűnő emberről. Szabó Zoltán (1902-1965) Sárospatakon jár gimnáziumba, s itt végzi el a református főiskolát, majd külföldi egyetemek ösztöndíjasa. Református lelkész, 1926-tól 1951-ig a teológia tanszék tanára Sárospatakon. Tanítványait már ekkor bekapcsolja a falukutató munkába, ő maga is évenként 15-20 falut látogat meg, s kérdőívekkel gyűjt Szervezi és tanít is a pataki Népfőiskolán. Tevékeny tagja az Országos Táj- és Népkutató Intézetnek. Mikor 1951-ben megszűnik a Sárospataki Református Kollégium, Szabolcsba megy lelkipásztornak. Innen jön 1956-ban Noszvajra, ahol haláláig dolgozik. A falu életének mozgatója, fáradhatatlanul tanít, nevel, szervez, gyűjt. 1960-tól küldi dolgozatait a Néprajzi Múzeum országos pályázataira. Noszvaj néprajzával foglalkozott.

20 Néprajzi érdeklődésének sokoldalúságát bizonyítják az Ethnológiai Adattárban őrzött munkái. Csak néhány témakört ragagunk ki a példa kedvéért: nyelvjárás, májfa-állítás, karácsonyi és pünkösdi köszöntők, népi kéziratok, népi 19 ENA 872-69. Adalékok Noszvaj község néprajzához. Ethnológiai Adattár (Bp.) 13464. 20 BOJTOR István 1985. 230-244.