Kriston Vizi József szerk.: Tanulmányok a Bükkalja néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében Eger, 1992)

Fügedi Márta A BÜKKALJA NÉPI HÍMZŐKULTÚRÁJA A közismert matyó hmizőkultúrát megelőzően és azzal egyidőben a dél-borsodi Bükkalj ári szintén jellegzetes, látványos, többféle technikával készített hímzéstípus élt egymás mellett. Egyidőben ez a sokféleség nem meglepő, a jelesebb riímzővidékeken, így Kalotaszegen és a Sárközben is mindig többféle technika és stílus élt párhuzamosan. A Bükkalja településeinek hímzőkultúrájában is egymás mellett élt a 19. században a szálvonásos, vagdalással készült hímzésdísz, a szálánvarrott öltésekkel kivitelezett vászonhímzés a laposhímzéssel, sőt a lancés huroköltés is önálló hímzéstípusban jelent meg. A Bükkalja hímzéskultúrájának vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a dél-borsodi falvak olyan erőteljes, egyedi díszítőkultúra szomszédságában éltek, mint a matyó népművészet. Mindez több kérdést vet fel, amely a Bükkalja népi hímzéseinek elemzésekor fontos szempont lehet: Egyértelmű-e a három, matyónak nevezett település hímzéskultúrájának kiválása a Bükkalja egészéből, vagy vannak-e olyan vonások, amelyek beleilleszkednek a nagyobb régió himzésdíszítményeinek egészébe? Milyen hatása és kisugárzása volt az erőteljes matyó népművészeinek a szomszédos falvak népművészetének alakulására? A palóc vidékkel való egymás mellett élésnek milyen közös vonásai mutathatók ki a textiltulrúra területén? Alábbiakban a Bükkalja gazdag hímzőkultúrájából a két legjellegzetesebb csoportot, a szálánvarrott vászonhímzéseket és a szabadrajzú, elsősorban a lepedővégeken megjelenő hímzéseket mutatjuk be. A Bükkalja himzéseinek széles körben ismert csoportja volt a szálánvarrott és keresztszemes technikával készült hímzések köre. A hímzett textíliák túlnyomó része Tardról származik, a köztudat is tardi hímzésekként ismeri ezt a díszítménylípust, de hasonló darabok készültek Cserépfalun, illetve Cserépváralján, sőt Mezőkövesden is. A legtisztább, legrégiesebb szerkezetű díszítmények talán a cserépfalusi híinzéseken maradtak fenn. Ezek nagyrésze szálánvarrott technikával készült, ami egyébként ezen a vidéken nem volt általános, más dél-borsodi falvak hasonló hímzésein is inkább csak egy-egy csík kivarrásán bukkan fel, később pedig teljesen eltűnik. Cserépváraljáról kevés darabot ismerünk, ezeken inkább Tard hatása érezhető. A cserépfalusi és váraljai hímzések a tardihoz viszonyítva szerényebbek, egyszerűbb díszűek. Ezek a hímzések erős szőtteskultúra mellett éltek, rajtuk ennek hatása is kimutatható.