Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)
Selmeczi Kovács Attila: Csűr- és udvarközösségek a palócoknál
ként fordul elő. A kérdéssel kapcsolatos csűrközösség meglétére vonatkozó legkorábbi adatot Mikófalvárói közli Bakó Ferenc. Egy I727. évi sequestraciós ügy Kovács András közös vagyonának elosztása során jelöli meg, hogy "A csűr a három férfié lett". A ma megtalálható tárgyi emlékek csak a múlt század közepéig, elejéig visszakövetkeztethető adatokat nyújtanak. Fodor Ferenc szerint a múlt század 5o-7o-es évei körül kezd a nagyvisnyói palóc udvar osztódni. Ugyaninnen Nagy Benjamin által közölt rekonstrukció a hosszúudvarok kialakulásáról sem előzi meg a XIX. század közepét. Legtöbb portán még akkor csupán egyetlen lakóház állt a népes nagycsalád rendelkezésére, A közös portán való építkezés tulajdonképpen csak a szétválás második-harmadik nemzedékéig mutatható ki, akinek ősei még házközös• ségben éltek ugyanazon a beltelken, A nagycsalád felbomlásával létrejövő hosszúházas építkezés és ezzel együttjáró csűrközösség a rokoni viszonyban álló kiscsaládok között állt fent. A csűrközösség tulajdonképpen rok oni viszonyt , kapcsolatot jelentett, az egykori közös gazdálkodást folytató családok vagy azok leszármazottainak új társadalmi és gazdasági kapcsolatát. Ez még nélkülözi a kiscsaládot jellemző teljes önállóságot, mert a közös
