Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Csűr- és udvarközösségek a palócoknál

udvar és a gazdaságok tartozékainak közös használata egymáshoz hangoltságot és bizonyos egymásra utaltságot őrzött meg. Néha a már szétköltözött, de egy portán udvarközösségben laké kiscsaládok tevékenységének, főként gazdálkodásának a legidősebb férfi részben irányitója maradt. Az egy portán külön háztartásban élő rokonok a jelentősebb munkák elvégzését továbbra is sokszor közösen oldották meg. A munka összefogását, irányítását a legidősebb férfirokon vállalta magára. A hosszúházakat alkotó lakások tulajdonosainak megváltozása hatással volt a beltelek használatának módjára. Ez elsősorban az ingatlan megosztásának mértékében jut kifejezésre. A legtöbb esetben a hosszúúdvarra beköltöző idegenek pontosabban elhatárolták a használatukba vásárlás révén került területeket. A rokonok által korábban közösen használt tartozékokat is pontosan megosztották, ha nem volt különösebb akadálya. Emiatt következett be, hogy az udvart is kerítéssel választották el, sőt még a csűr középső helyiségét,is elrekesztették, aminek következtében annak használhatósága eredeti szerepkörében teljesen megszűnt. A közös portáról elköltöző rokon nem egy esetben magával vitte a házrészét, gaz-