Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Cs. Schwalm Edit: Parád és környékének népi táplálkozása

az olajos káposzta

, sültkrumpli

vés pirítós kenyér olajjal. Mindennapos volt a kiszi (erjesztett korpáié kukorica kásával), s a főtt tészták vajjal ízesítve, A nagypénteki étrend megegyezik karácsony böjtjével: bableves vagy levescsík

, utána mákoscsík

. Húsvét vasárnap Párádon csanálos rántottát sütöttek reggelire r

. (Az apróra vágott gyenge csalánt zsíron megfonnyasztották, erre ütötték a tojást). A füstölt bőrből, körömből kocsonyát főztek, s az előző nap megfőzött sonka zsíros levében babot

. Különösebb, megszabott étrend nem volt ezen a napon, azt ettek amit más vasárnapon vagy ünnepen. Két jeles napot említenék még meg, amelyikhez valamilyen ételféleség elkészítése kapcaolódikc Halottak napján (november 1.) egy-egy kis cipót

, módosabb helyen kalácsot sütöttek a falu szegényeinek,. Luca napján (december 13») molnárkalácsot sütnek és pattogatott kukoricát készítenek, amit a tyúkoknak adnak, hogy jobban tojjanak. 2. Az életkorhoz fűződő szokások táplálkozása Keresztelőt a kisgyermek megszületése után egy-két nappal tartottak. Ennek oka, a gyakori csecsemőhalandóságban keresendő. Ha meghalt az újszülött, keresztelve s nem pogányként akarták eltemettetni. így a múlt