Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)
Cs. Schwalm Edit: Parád és környékének népi táplálkozása
tak az állatoknak., A vacsorát mézes pálin kával kezdték, utána krumplis vagy túrós le-' pényt ettek fokhagymával (a torokfájás megelőzése érdekében). hevescsík, rántott leves vagy bableves következett ezután, utána mák osesík , főtt aszaltkörte és alma. Diót f almát egészségvarázslás céljából ettek; sülttököt , hogy sok legyen a pénzük. Legtöbb helyen karácsony előtt igyekeztek disznót vágni, így a karácsonyi ebéd húsleves és szabados káposzta (savanyúkáposzta hússal) vagy töltés (töltöttkáposzta) az előző napról maradt lepénnyel.' Szilveszterkor és új évkor szintén jelentős szerep jutott azoknak az ételeknek, amelyekhez valamilyen hiedelem kapcsolódott. Babot és kukoricát főztek, hogy sok pénzük legyen és nagy legyen a jószágszaporulat. Serteshús kerül az asztalra, mert a disznó "be túrj a a szerencsét". Farsang három nap a mulatságok, rokonlátogatások ideje. A közelgő nagyböjtre felkészülve igyekeznek bőségesen jót és sokat enni. A füstölt körömből, bőrből kocsonyát főznek, pampuskát sütnek minden háznál, Hamvazószerdáv al megkezdődik a nagy. bojt . A zsíros edényeket hamulúggal kisúrolták, mert ettől kezdve nagypéntekig csak vajjal és olajjal főztek. Olajütő Bodonyban is volt. Legjobban szerették a tökmagból ütött olajat, de napraforgóolajat is használtak. Legegyszerűbb bojtos étel
