Kriston Vizi József szerk.: Eredmények a Mátraalja néprajzi kutatásában (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 2. Eger, 1982)

Bakó Ferenc: A Mátraalja néprajzi egysége és a lakodalom szokásrendje

A hérész (Recsken "hírísz", Nádújfalun "héríz") általában a menyasszonyos ház vendégeinek átvonulása a vőlegényes házhoz, de jelentheti magát a lányosháznál tartott lakodalmat is, mint MátrabalIán. Istvánffy még kétfajta hérészt írt le, a "kis hérész"-t és az "öreg hérész"-t, de mindkettő a menyasszonyos ház látogatása volt a fiús háznál. Bodonyban a hérészt napjainkban is megtartják, csak egyszerűbb formában. A hérész résztvevői általában nők, de Mátrabal Ián férfiak. Egyedül Párádon mentek a kérészben a vőlegényes házhoz a menyasszony szülei is, ők voltak a fővendégek, A hérészesek dalolva, táncolva mentek végig a falun, Mátraderecskén a "sereg gazda" vezetésével, aki vasvillára szúrt égő gyertyákat tartott a kezében. A bodonyi hérészesek is égő gyertyával vonultak a másik házhoz, majd az udvaron körtáncot jártak a vőlegény rokonai pedig kendőkkel igyekeztek eloltani a gyertyákat, mert a "hérész már ellenség"- mondták. A menyasszony és "kísérője", valamint a vőlegény a tornácon ugyancsak gyertyával várta a hérészt, majd behívták őket a házba. A hérészesek századunk első évtizedeiben leginkább fonott kalácsot vittek négylábú tarisznyában, vagy hátikosárban (kettőt állítva, egyet fektetve, majd lekötve), később mindenféle tárgyi ajándékokat és tortát, de mindenképpen pénzt is a menyasszonytánchoz. A keleti Mátraalján viszonylag újabb szokás a díszes köszöntőkalács, amit a hérészesek vittek magukkal. Bodonyban az első világháború