Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

edények a gyűjtők érdeklődését már igen korán felkeltették - különböző gyűjteményekben sok szép darabjuk látható - de ennek a fazekasköz­pontnak monografikus feldolgozása napjainkig sem tö±tént meg. Vis ki Károly még 1932-ben meg jelentette a gazdag képanyaggal illusztrált Tiszafüredi cserépedények című munkáját, mely­nek rövid bevezetője még nem tartalmazhatott elemzést, értékelést. Sokkal részletesebben foglalkozik Tiszafüred fazekasságával.a mező­csáti kerámia kapcsán Domanovszky György, és különböző munkáiban Kresz Mária is érinti ezt a kérdést. Morvay Judit a matyók edénykészle­tét vizsgálva ír a füredi cserépedények készí­tőiről, a díszítmények mezőkövesdi elnevezésé­ről. A közeimúltban megjelent, összefoglaló jellegű népművészeti, népi díszítőművészeti munkák minden esetben értékelő elemzés és gaz­dag képanyag kíséretében mutatják be Tiszafü­red fazekasságát, Tiszafüred fazekasai eddigi ismereteink szerint céhbe nem tömörültek, csak a céheket a múlt század utolsó negyedében felváltó ipar­társulat tagjai lettek. Némi céhes kapcsolat­tal azonban rendelkeztek, mely éppen a mázas kerámia feltételezett meghonosodásakor, a múlt század első felében mutatható ki. Az utóbbi I0-I5 év gyűjtése során néhány korai, 185o előtt készített füredi cserépe­dény került elő, mely arra figyelmeztet, hogy az itten±*T"azekassag a korábbi szakmai véle­ménytől eltérően már a múlt század első negye­dében elindult azon a fejlődési úton, mely harmonikusan olvasztotta magába a hódoltság korának díszítményeit a színgazdagabb, karco­lásos /sgraffiato/ technikájú, geometrikus

Next

/
Thumbnails
Contents