Kriston Vizi József szerk.: A Közép-Tiszavidék népélete (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 1. Eger, 1982)

rendezték meg Poroszlón 1934-ben azt a nagysikerű gyümölcskiállítást, amelyen a poroszlói .ionat-v bánj Aranyparmen, Húsvéti rozmaring, Sárga-szépvirágú, Batul, Kanadai renet, ^emes sóvári és még más nemes almafajták országos hírűvé váltak. A kiállítást a Földművelésügyi Minisztérium kiküldötte is megtekintette. A kiállított gyümölcsöket három nap múlva felvitték Budapestre és az Országos ü-yümölc s termelők Egyesülete által rendezett kiállításon is "bemutatták. Itt a szakemberek vizsgálatai alapján a poroszlói alma minden tekintetben kiválónak minősült és a magyar almatermelő vidékek közül Poroszló az elsők közé került. Dinnyetermelés a Csapóban Az Örvény községgel szemben lévő Tiszakanyarulat homokos területét a "Postát" közös tulajdonban hagyta a társaság, mivel az egyik oldalát a Tisza vízmosása állandóan kisebbítette. Hatévenként ezért újra felmérték és úgy osztották szét a részvényeseknek. Kb, egy hold jutót

1

: részvényenkent, amit három helyen mértek ki. Ezt a területet főleg kukorica, burgonya és bab termesztésére használták. Az 193o-as és 4o-es években a három nyilas közül a leghomokosabbat dinnye termelésére fordították. Szépen díszlett úgy a görög, mint a sárgadinnye, míg a többszöri, egymásutáni ültetések következtében az elszaporodott dinnyebetegségek véget nem vetettek neki. A dinnyeérés idején külön kerülőt fogadott a társaság a dinnye őrzésére, A megőrzést azzal