Horváth László szerk.: Mátrai Tanulmányok (Gyöngyös, 2005)

B. Gál Edit: Az Orczy-kastély építés- és birtoklástörténete

15. 7,0 X 4,6 = 32,2 m

2 16. 5,0 X 5,0 = 25,0 m

2 17. 3,3 X 5,0 = 16,5 m

2 18. konyha 19. 4,8 X 4,1 = 19,6 m

2 20. konyha A lakószobák nagysága összesen: kb. 1054 m

2

. Gyöngyös város képviselőtestülete 1937. március 1-én 240 000 pengőért megvette a kastélyt. Hamarosan megindult a vita is a fölött, hogy milyen funkciót töltsön be ez a hatalmas ingatlan. Terveztek ide városházát, iskolát, internátust. Guba Pál 1937-ben javaslatot tett arra, hogy az épület azon emeleti részeit, melyet egykor a bárói család lakott nyilvánítsák kastélymúzeummá „különben az Orczy teljes berendezése az utolsó szögig ebek harmincadjára kerül", mivel a tulajdonos a kastély teljes berendezését itt hagyta. A leírások szerint a bútorzat az 1500-1800-as évekből származott, de voltak itt XV-XIX. századi használati eszközök, fegyverek, festmények, s emlegetnek egy 90 darabból álló olyan gyűjteményt, mely a kastélyban megfordult neves személyek emléktárgyait tartalmazta. Guba kérése sajnos nem talált meghallgatásra, így a tárgyak jelentős része budapesti régiségkereskedők birtokába került. 1939-ben az egykori kastély falai fogadták be a városba érkező lengyel menekülteket. 1940 augusztusáig itt volt a Gyöngyösi Lengyel Polgári Menekült Tábor, amely szeptember közepén „átadta helyét" a Gyöngyösi Erdélyi Menekülttábornak. 1942-ben a földszinten a városi tanács néhány hivatala működött, az emeleti termek azonban zárva voltak. Ezért lehetséges, hogy akik az 1940-es években láthatták az épületet arról számoltak be, hogy az egykori emeleti gardróbszobában a falat tükör borította. A pusztulás időszaka - 1942-1956 Az épület a 40-es évek közepére teljesen „lelakott" állapotba kerül. Mállik a falról a vakolat, elkorhadtak az ablakok zsalugáterei, az épület körül derékig ér a gaz. A Mátra Múzeum tulajdonában van egy 1946. decemberében készült „terv", mely az épület hasznosítását mutatja. A tervrajzon látszik a fent említett két elfalazott déli árkádív, valamint a DNy-i sarokban feltárt kis belépő. Még jelzi a déli földszinti folyosó lefalazását, amely az 1826-os átépítési terven is látható, valamint a klasszicista szárny egykori fűtőfolyosóit. Bár a csigalépcső mellett az emeleten berajzolták az egykori hálószobából nyíló kis helyiséget, de kivezető ajtó már nem nyílik belőle a lépcső felé. Feltünteti a kapualjtól jobbra lévő téglalap alakú kis szobát, ahonnan egykor a barokk kastély pincelejárata nyílt, de nem mutatja a kapualj felé nyíló ablakát, holott az 1950 körüli fényképfelvételeken még „látszik" ez az ablak. Kérdés, hogy ez az alaprajz terv, vagy felmérési rajz! E „terv" szerint az épület földszintjére került volna a népfürdő, a napközi otthon, a szociális titkárság és itt kaptak volna helyet a szakszervezetek. Az épület délkeleti sarkában egy 27,5 és egy 13 m

2-es szobát jelöltek ki a házmesternek. Az északi oldalon, a „kertben" az erkély alatt nyilvános nyári étkezőt kívántak kialakítani. Az emeleti rész északi és nyugati termeit a népi kollégium, és tanoncotthon, a déli és keleti helyiségeket a szakszervezetek foglalták el. A terv azonban részben csak terv maradt. Gyöngyösön az iparoktatás megújulásá-